LMA
2024. január 31. szerda. 12:25
Január 28-án három amerikai katona meghalt, és több tucat megsebesült, miután egy drón eltalálta az Egyesült Államok jordániai bázisát. A 22-es toronyként ismert állomás léte teljesen ismeretlen volt a szélesebb közvélemény előtt, s jó eséllyel az is maradt volna, ha nem éri atrocitás. Pedig a laktanya stratégiai ponton fekszik, közel az iraki–szíriai–jordániai hármas határhoz. Alapvető feladata logisztikai támogatást nyújtani a térségben tartózkodó amerikai erőknek. Az állomáson egyébként durván háromszázötven katona tartózkodik rendszeresen.
A 22-es őrtorony a szíriai oldalon fekvő az Al Tanf helyőrség közelében fekszik, mintegy annak az ellenpontja. Utóbbiban egyébként szintén föllelhető pár amerikai baka. Korántsem mellékesen érdemes megjegyezni, az Al Tanf – és persze a 22-es bázis – egyaránt kulcsszerepet játszott az Iszlám Állam elleni közdelemben.
Iráni drónok egy katonai parádén
Fotó: AFP / Iranian Army office
S mivel az Egyesült Államok innen próbálja megfékezni Irán katonai térhódítását Kelet-Szíriában, így különösen nem nagy csoda, hogy ottléte csekélykének éppen kevéssé titulálható szálkát jelent Teherán szemében.
Egyébként azon túl, hogy a támadást (állítólag) drónokkal követték el, sokat nem lehet tudni. Jelenleg az sem közismert, e gyilkos repülőeszközök miként játszották ki az előretolt amerikai bázisok igen erős(nek mondott) légvédelmét. Ugyancsak homályos, pontosan mekkora lett a technikai veszteség, akárcsak az is, kit ér majd a válaszcsapás. Ugyanis Szíriában – ahonnét úgymond a drónok érkeztek – eléggé kaotikus a helyzet. Olyannyira, hogy néha azt sem lehet egyértelműen megállapítani, éppen ki, kivel van, s jelen pillanatban mi okból gyilkolja azt, akivel fél esztendővel korábban amúgy puszipajtások voltak.
A helyzet értékeléséhez fontos tudni, hogy Jordánia hadserege Washingtontól rengeteg anyagi, technikai és emberi segítséget kap. A sivatagi királyságban több száz amerikai kiképző dolgozik, továbbá azon kevés regionális szövetségesük egyike, akikkel egész évben kiterjedt gyakorlatokat tartanak. A szíriai konfliktus 2011-es kezdete óta Washington több száz millió dollárt költött arra, hogy segítse Ammant a határbiztonsági program néven ismert, rendkívül fejlett megfigyelőrendszer létrehozásában és üzemeltetésében. A beruházás elsődleges célja az elhárítás, azaz a terroristák és az Irán által támogatott fegyveresek beszivárgásának megakadályozása.
Sivatagi határállomás valahol Jordánia mélyén. A katonák nem viccelnek, éles lőszerrel lőnek arra, aki nem követi az utasításaikat
Fotó: AFP / Khalil Mazraawi
A jordán katonák amúgy egyáltalán nem vicces figurák – nem is oly rég például tizenkét csempészt lőttek le nemes egyszerűséggel azért, mert azok nem igazán óhajtottak együttműködni a hatóságokkal. (Magyarul visszalőttek.)
A 22-es őrtornyot ért támadás kapcsán egyébként érdemes lehet egy rövidke pillantást vetni magára a királyi haderőre. A fegyveres erők aktív állománya százezer főre rúg, s nagyjából ugyan ennyi lehet a viszonylag hamar bevethető tartalékosok száma is. A szárazföldi részleg (durván nyolcvanezer ember) java tizenhat (csak a főbbeket említve: egy ejtőernyős, két gyalogos, öt gépesített, négy tüzér, egy királyi gárda és egy különleges) dandárba és egy páncélos hadosztályba van szervezve.
A bakákon túl soraiban tudhat csaknem ezerkétszáz páncélost (M47/48, M60, Chieftain, Centurion, Challenger-1) , különlegességként huszonhat BMP-2-es ex-szovjet és ezerötszáz másféle páncélozott szállító harcjárművet, továbbá több mint hatszáz tüzérségi löveget, melyből kétszáztíz vontatott és 420 önjáró. A csaknem tizenötezres légierő tíz századot tömörít: száz F–5, Mirage F1E, F–16, tizenkét C-130 és C-212 szállítót, továbbá nem csekély számú AH-1-es harci helikoptert. A légelhárítást is folyamatosan fejlesztik, főleg francia és amerikai eszközökkel.
