Nemrég tartották Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága külügyi munkaértekezletét, amelyen részt vett és fontos beszédet mondott Hszi Csin-ping elnök is. Az értekezlet több kihívást, így a gyenge globális gazdasági fellendülést szem előtt tartva és az inkluzív gazdasági globalizáció mellett érvelve fogalmazta meg Kína javaslatát a világ fejlődésével történő kiegyensúlyozott és együttes előrelépésre, a mindenki számára előnyös és közös jólét elérésére.
Az inkluzív gazdasági globalizáció olyan globalizáció, amelyben mindenki sajátossága, de különösen a fejlődő országok általános törekvései érvényesülnek, felszámolódik az erőforrások globális elosztásából eredő, az országok közötti és az országokon belüli fejlődési egyenlőtlenség, ezáltal teljes körű és kiegyensúlyozott fejlődés válik lehetővé, és olyan globalizáció, amely segít felgyorsítani a világ országainak, különösen a fejlődő országoknak a fejlődését. Korunkban mindenben egymásra vagyunk utalva, az egyes országok saját fejlődése és a világ fejlődésével való kiegyensúlyozott lépéstartás nem zárja ki egymást. Csak úgy tudjuk biztosítani a különböző országok, társadalmi osztályok és népcsoportok részvételét és a gazdasági és társadalmi fejlődés gyümölcseit, ha együtt növeljük meg és igazságosan osztjuk el a gazdasági globalizáció „tortáját”.
Az inkluzív gazdasági globalizáció azt jelenti, hogy mindenki a maga adottságával vesz benne részt, mindenki a saját fejlettségének megfelelő fejlődési utat járja, ugyanakkor az egész emberiség közös fejlődése érdekében összefogunk. Elutasítjuk az unilateralizmus, a protekcionizmus, valamint a diszkriminatív és kizárólagos szabványok és szabályok minden formáját. A kereskedelem és a beruházások liberalizációjának és elősegítésének ösztönzése szükséges, a globális ipari és ellátási láncok stabilitásának és zökkenőmentességének fenntartása, a kölcsönös megértés és alkalmazkodás előmozdítása, egymás érdekeinek és aggodalmainak figyelembevétele, valamint a világgazdaság egészséges fejlődését akadályozó strukturális problémák megoldása a globális gazdasági növekedés vitalitásának és lendületének fenntartása érdekében.
A hidegháború vége óta a gazdasági globalizáció elősegítette a kereskedelem fellendülését, a beruházások megkönnyítését, az emberek mozgását és a technológiai fejlődést, fellendítette a világgazdaság gyors fejlődését, és különösen a feltörekvő piaci országok csoportjának felemelkedéséhez vezetett. Kína nem csak kedvezményezettje a gazdasági globalizációnak, de hozzá is járul. A protekcionizmus minden formája jelenlegi nyilvánvaló erősödésének tükrében Kína ragaszkodik a valódi multilateralizmushoz, síkra száll az inkluzív gazdasági globalizáció mellett, folyamatosan támogatja a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködést, elősegíti a világgazdasági fejlődést, és lehetővé teszi, hogy a világ minden népe részesüljön a gazdasági globalizáció és a világgazdaság növekedésének gyümölcseiből, hogy a nyitottság dinamikus bővítésén keresztül pozitívabb kölcsönhatásokat alakítson ki a világgal.
Egyes országok a piacgazdaság törvényeit megsértve „szétkapcsolással és az ellátási láncok megszakításával” próbálják belső bajaikat külsőleg kezelni, ezáltal az ellentmondások áthárítását, lényegében pedig a saját hegemóniájuk és önös politikai érdekeik fenntartását elérni. A tények bebizonyították, hogy a más kárán gazdagodó „fordított globalizáció” nemcsak a saját krónikus betegségét nem tudja meggyógyítani, de összezavarja a globális ipari és ellátási láncokat, gátolja a világgazdaság egészséges fejlődését, és pont a világgazdaságra nézve válik a legnagyobb kockázattá.
Az inkluzív gazdasági globalizáció gyakorlati jelentőségű, stratégiai iránymutató jellegű, a gazdasági globalizációt a helyes irányba tereli, kínai bölcsességgel járul hozzá a világ előtt álló számos kérdés és kihívás kezeléséhez, és szilárd támogatást nyújt az emberiség sorsközösségének építéséhez, mely egyben a népakarat, és a világ fejlődésének helyes útja is. Az elmúlt években Kína és Magyarország az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés közös építésének keretein belül összefogott a világgazdaság előtt álló kihívásokkal szembeni közös fellépés céljából, a fejlődés új lehetőségeinek megteremtésére, új lendületet keresve a fejlődéshez, új fejlesztési terek kibővítésére, valamint az egymás kölcsönösen kiegészítő előnyök és a kölcsönös nyereség megvalósítására. A két ország határozottan támogatja az egymás által választott fejlődési utat, megosztja egymással a fejlődés lehetőségeit és gyümölcseit, és emel szót a gazdasági szétválasztás (decoupling) és a bezárkózás ellen, és példamutató szerepet játszik az inkluzív gazdasági globalizáció előmozdításában. Az elmúlt években egyre több kínai vállalat fektetett be, és indított együttműködést más európai vállalkozásokkal Magyarországon. Magyarország a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés tekintetében a Kelet és a Nyugat találkozásának helyszínévé vált, a kínai–magyar, kínai–európai ellátási és ipari lánc integrációja intenzívebb lett, ami a mindenki számára előnyös együttműködés ékes példája. Készek vagyunk a magyar féllel közösen dolgozni azon, hogy a gazdasági globalizációt a nagyobb nyitottság, elfogadás, inkluzivitás és kiegyensúlyozottság irányába mozdítsuk el, és hozzájáruljunk ahhoz, hogy a világ a béke, a biztonság, a jólét és a fejlődés fényes jövője felé haladjon.
A szerző a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete
