A kettejük közötti feszültség már hetek óta lappang a nyári ukrán ellentámadás kudarca miatt, de a felvetés, hogy Zaluzsnij távozhat, mégis sokakat sokkolt.
Olekszij Goncsarenko ukrán ellenzéki képviselő, a tábornok szövetségese a Guardiannek elmondta, hogy úgy tudja, hogy „az elnök lemondásra kérte Zaluzsnijt, de ő ezt elutasította”.
A konfliktusért a két vezető közötti személyi ellentéteket okolta. „Rossz ötletnek tartom a leváltást. Nincsenek alapvető problémák közöttük, de Zelenszkij hivatala aggódott amiatt, hogy Zaluzsnij politikai és nem katonai nyilatkozatokat tett” – mondta Goncsarenko.
A közösségi médiában hétfő délután felröppentek olyan híresztelések, hogy Zaluzsnyijt akár azonnal meneszthetik. Néhány órával később a védelmi minisztérium szűkszavúan reagált: „Kedves újságírók, azonnal válaszolunk mindenkinek: Nem, ez nem igaz”, feltételezve, hogy minden olvasó megértette, mire utalnak.
Ismeretes, a tavaly nyári ukrán ellentámadás kudarcba fulladt, de az elnök és a legfőbb tábornok között a jelek szerint nem ez jelenti a problémát, hanem a vita politikai jellegű.
Az ukrán tábornok az elnökön kívül a legnépszerűbb személyiség az országban, és magas tekintélye irritálta Zelenszkij hivatalát, különösen azért, mert az elnök fontolgatja a hadiállapot miatt felfüggesztett választások megtartását.
Zaluzsnij november elején azt mondta az Economistnak, hogy szerinte patthelyzet alakult ki a háborúban és újabb segítséget kért a nyugattól, de néhány nappal később Zelenszkij elvetette tábornoka állításait, mondván, szó sincs állóháborúról.
„Mindenki elfárad, függetlenül a státuszától. És különbözőek a véleményeink. De ez nem patthelyzet” – mondta akkor Zelenszkij, hozzátéve, hogy az újonnan érkező nyugati F-16-os vadászgépek még 2024-ben áttörést hozhatnak.
Az ukrán médiában hónapok óta olyan találgatások is keringenek, hogy Zaluzsnij lenne Zelenszkij egyetlen esélyes kihívója az elnöki posztért, ha a háború folytatása mellett új választásokat írnának ki, és a tábornok indulna.
Bár Zaluzsnij soha nem mondta nyilvánosan, hogy politizálni fog, a Bankovában – a Downing Street ukrajnai megfelelőjében – a szándék jeleként értelmezték a tábornoknak a feleségével közös fotóit bemutató nem hivatalos Facebook-bejegyzéseket.
Novemberben Zelenszkij a Sun című napilapnak adott interjújában óva intette a tábornokokat a politikába való belépéstől. Azt mondta, hogy „óriási hiba” lenne, ha a parancsnokok „a háborút úgy vezetnék, hogy holnap majd politizálnak vagy választásokat tartanak”.
Közvetlenül a katonai főnökhöz szólva hozzátette: „Minden tiszteletem Zaluzsnyij tábornoké és az összes parancsnoké, akik a harctéren vannak, de abszolút megértik a hierarchiát”, amelyben az elnök áll a csúcson.
Decemberben a Kyiv Independent által látott, kiszivárgott közvélemény-kutatások azt sugallták, hogy Zaluzsnij Zelenszkij vezető kihívója, és a hivatalban lévő elnök csak szűken, két ponttal győzné le őt egy második fordulóban. Akkor az elnöki hivatal tagadta, hogy hallott volna a felmérésről, bár a pletykák szerint azt ők rendelték meg.
Oriszia Lutszevics, a Chatham House kutatóintézet Ukrajna-szakértője elmondta, hogy szerinte a Zaluzsnij elbocsátásáról szóló kiszivárogtatások célja a közvélemény tesztelése volt. „Tekintettel Oroszország saját, az ukrán egységet belülről destabilizáló törekvéseire, a Zaluzsnij elleni ilyen jellegű támadás az ellenség kezére játszik” – mondta.
