A rezsicsökkentés 2012 óta a magyar kormány egyik központi, kiemelt jelentőségű szakpolitikája, amely a lakosság közszolgáltatási terheinek enyhítését célozza. 2022 augusztusában a háborús és szankciós válság okozta energiahelyzet miatt a magyar kormány módosításokat vezetett be a rezsicsökkentést célzó intézkedéseiben, azonban a változtatásokkal szembeni kezdeti pesszimista hangulatot láthatóan mára felülírta a lakosság pozitív tapasztalata.
A Real-PR 93. harmadik éve mérte fel a társadalom véleményét ebben a kérdésben, amely egyértelműen javuló tendenciát mutat. Jelenleg a teljes felnőtt népesség többsége, 54 százaléka van jó véleménnyel a rezsicsökkentésről, míg 42 százaléka negatívan gondolkodik erről a szakpolitikáról. A kormányzati intézkedések megítélésében jelentős fordulat történt az elmúlt években.
Míg az új szabályok 2022. augusztusi bevezetését követően, de még a téli fűtési szezon előtt többségben voltak a borúlátó magyarok (52 százalék) az elégedettekkel (40 százalék) szemben, addig az első fűtési szezon cáfolta a kezdeti félelmeket, és tavaszra már a rezsicsökkentéssel elégedettek kerültek relatív többségbe (49 százalék) az elégedetlenek fél év alatt hatodával csökkent táborával (44 százalék) szemben.
Az azóta megkezdődött második fűtési szezon alatt ez az arány javult tovább, és immáron abszolút többségben (54 százalék) vannak a jó véleményen levők.
A biztos szavazók, vagyis egy vasárnapi országgyűlési választáson résztvevők körében még jobb a megítélése a rezsicsökkentési intézkedéseknek: 57 százalék támogatja ezt a szakpolitikát, míg 41 százalék inkább kritikus. Az elmúlt évekhez képest a biztos szavazók vélekedése hasonló mértékben lett pozitívabb, mint a teljes társadalomé.
Két jelentős törésvonal mutatható ki, amelyek mentén másképp vélekednek a rezsicsökkentési intézkedésekről a társadalom bizonyos csoportjai. Az egyik ilyen a pártszimpátia, itt a kormánypárti szavazók 85 százaléka jó véleménnyel van a vizsgált szakpolitikáról, míg a baloldali szavazók körében minden negyedik (24 százalék) értékeli ezt pozitívan.
A másik jelentős törésvonal a főváros-vidék szembenállás, hiszen a fővárosban lakó állampolgárok kisebb része (41 százalék) van jó véleménnyel a rezsicsökkentésről, míg 53 százalékuk állítja, hogy inkább rossz véleménnyel van az intézkedésről.
A vidéken élők többsége ezzel szemben támogatja a rezsicsökkentést: körükben 57 százalékos a kérdés támogatottsága és csak 40 százalék van róla inkább negatív véleménnyel.
