Miután a Pentagon nemrég befejezte a földi indítású kis átmérőjű bombák (GLSDB) végső tesztjeit, az USA előkészíti a Kijevbe történő első szállítást – jelentette a Politico két tisztviselőre és két másik, a megbeszéléseket ismerő személyre hivatkozva. A bombák maximális hatótávolsága 90 mérföld (145 km) lehet, és „jelentős képességet jelentenek Ukrajna számára” – mondta az egyik tisztviselő.
Mélyebb csapásmérő képességet ad nekik, amivel eddig nem rendelkeztek, kiegészíti a nagy hatótávolságú tűzarzenáljukat – tette hozzá az informátor, aki szerint „ez csak egy plusz nyílvessző az ukránok tarsolyában, amely lehetővé teszi számukra, hogy többet tegyenek”.
Az amerikai hadsereg nem volt hajlandó megerősíteni a szállítmány pontos időpontját, bár Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője elmondta, hogy a bombát valamikor az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés (USAI) keretében fogják biztosítani. Hozzátette, hogy Washington Ukrajnára bízza a szállítás részleteit.
A Boeing és a Saab által közösen kifejlesztett új bombák földi indítású változata még nem került be az amerikai arzenálba, amely jelenleg csak légi indítású változatot tartalmaz. A fegyver a Reuters szerint kétszer akkora hatótávolsággal rendelkezik, mint az amerikaiak által szállított, az ukrán csapatok által már használt High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) – írja az oroszhírek.hu.
A GLSDB tesztelése január 16-án fejeződött be, és a fegyver már szerdán megérkezhet Ukrajnába.
A szállítások felgyorsítása érdekében a Boeing és a Pentagon állítólag megállapodott egy „gyorsított, kilenchónapos opcióban”, amelynek keretében a vállalat megkerülte a szokásos fegyvereladási felülvizsgálatot, amely biztosítja, hogy a cégek a lehető legalacsonyabb árat adják.
Kijev már kimerítette eddigi leghosszabb hatótávolságú lőszereiből, az amerikai gyártmányú ATACMS rakétából meglévő kis készletét, és többször is további fegyvereket kért a külföldi partnereitől. Bár a GLSDB kisebb teljesítményű, mint az ATACMS, nagyobb hatótávolsága és olcsóbb előállítási költsége mélyebb és gyakoribb csapásokat tehet lehetővé orosz területen.
Moszkva terrorcselekményként ítélte el a polgári infrastruktúra elleni korábbi támadásokat, és a Kijevnek nyújtott nyugati katonai támogatások megszüntetését követelte, mondván, hogy a fegyverek csak meghosszabbítanák a konfliktust, és még több vérontáshoz vezetnének anélkül, hogy befolyásolnák a konfliktus kimenetelét.
