Olaf Scholz arra kér minden tagországot, hogy járuljon hozzá Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztéséhez. A német kancellár hangsúlyozta: a jelen helyzetben egy-egy tagállam segítsége nem elég, mind a 27 tagállamra szükség van.
„Ha Európa olyan közösségként tekint magára, amelyben mindenki kiáll egymásért, akkor ennek lehetővé kell válnia” – fogalmazott nyilvánvalóan az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomagra utalva.
Leo Varadkar ír miniszterelnök kijelentette, hogy „nagyon frusztrált” Orbán Viktor magyar miniszterelnök miatt, és hozzátette: szerinte az összes többi kormányfő is.
„Van egy egyhangúsági rendszerünk a nagy döntések meghozatalára itt Brüsszelben” – mondta – „de ez azon az alapon működik, hogy mindenki jóhiszeműen cselekszik és hajlandó kompromisszumokat kötni”.
Ez a megjegyzés azért érdekes, mert a csütörtöki uniós csúcsra egyedül Orbán Viktor érkezett kompromisszumos javaslattal, míg a többi tagállam és az Európai Bizottság azt várja el, hogy Magyarország a többség háborúspárti véleményéhez igazodjon.
„Ukrajna az EU támogatása nélkül nem lesz képes továbbra is fenntartani magát, és nem hagyhatjuk őket cserben” – hangsúlyozta Leo Varadkar.
Gitanas Nausèda litván elnök is bírálta a magyar miniszterelnököt, amiért „visszaél az egyhangúság elvével”, de azt mondta, optimista. Szerinte létrejöhet valamiféle megállapodás.
Részleteket nem árult el, és a szavai hazánk szempontjából nem ad okot a bizakodásra, mivel az előzőek után megjegyezte:
„Ez nem az európai döntéshozatali stílus. Úgy gondolom, hogy Magyarország miniszterelnöke visszaél az egyhangúság elvével, és nekünk meg kell védenünk azt” – szögezte le Nausèda.
Nem meglepő módon Orbán Viktor egyik leghangosabb kritikusa Donald Tusk lengyel miniszterelnök volt, aki azt mondta „belefáradt Orbán Viktorba”.
„Nem Ukrajna-, hanem Orbán-fáradtságunk van” – fejtette ki, és leszögezte: nincs B-terv, a vezetőknek február 1-jén meg kell győzniük a magyar kormányfőt.
„Ha az ő álláspontja fog dominálni Európában, Ukrajna veszíteni fog… Orbán álláspontja veszélyezteti a biztonságunkat” – mondta, és a Politico szerint utalt arra is, hogy „Magyarországnak számolnia kell a követkeményekkel”.
Kaja Kallas észt miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy hosszú távú elkötelezettségre van szükség Ukrajna mellett, és elutasította Orbán Viktor azon kívánságát, hogy minden évben felülvizsgálják a költségvetést.
„Viktor mindenképpen a figyelem középpontjában akar lenni minden alkalommal, amikor itt vagyunk, de ez nem így működi” – mondta egy fenyegetéssel felérő megjegyzés kíséretében, miszerint a 26 vezető megvitatta, hogyan lehetne „megtörni azt a mintát”, hogy Orbán engedményeket kényszerít ki.
Petteri Orpo finn miniszterelnök is beszállt a kórusba, és azt hangoztatta, hogy „senki sem zsarolhat 27 országot”. Ő azt sem zárta ki, hogy „26 ország véglegesítse a költségvetést.” Ez figyelemre méltó felvetés, mivel a döntést a 27 tagállamnak egyhangúlag kéne meghoznia.
Alexander De Croo belga miniszterelnök is kitért arra, hogy „a legutóbbi Tanács-ülésen volt egy megállapodás a 26-ok között, amely még mindig az asztalon van, az a megállapodás még mindig ott van” arra az esetre, ha Orbán Viktor fenntartja a vétóját az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatban.
