Laboratóriumban termesztett hús csökkenthetné az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását

Van mód a hústermelésből eredő kibocsátások csökkentésére. A Cell Reports Sustainability folyóiratban publikált tanulmány szerint ha az állatok levágása helyett elkezdünk őssejtkultúrákból laboratóriumban húst előállítani, akkor drasztikusan csökkenhet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem megdöbbentő jelentése szerint a termesztett hús 96 százalékkal csökkenthetné a kibocsátást. Jelenleg ugyanakkor az a legnagyobb kihívás a termesztett hússal kapcsolatban, hogy annyira drága, amit a legtöbb ember nem engedhet meg magának.

A Tufts Egyetem kutatóinak új tanulmánya érdekes megoldást tárt fel a problémára. Az állatok levágásából származó húshoz képest a laboratóriumban termesztett húshoz 99 százalékkal kevesebb földre és 80-90 százalékkal kevesebb vízre van szükség, drágaságát a növekedési faktoroknak nevezett speciális összetevők okozzák.

Ezek rekombináns fehérjékből álló jelzőmolekulák, amelyek beindítják az állati sejtek növekedését és szaporodását, és így biztosítják, hogy a sejtek a kívánt szövetekké fejlődjenek, amelyekből a hús felépül. Ezek nélkül a sejteket nem lehet hússá alakítani. A növekedési faktorok egyetlen grammjának az ára típustól függően néhány száz dollártól akár a milliókig is terjedhet. Ráadásul néhány naponta pótolni kell őket.

A szakemberek most módosították a szarvasmarha izomsejteket, így azok képesek lesznek maguk is fibroblaszt növekedési faktorokat (FGF) termelni, azaz nem kellett azokat külső forrásból vásárolni.

„Minden izomsejt és sok más sejttípus jellemzően az FGF-re támaszkodik a növekedéshez” – nyilatkozta Andrew Stout, a tanulmány vezető szerzője és a Tufts Egyetem Cellular Agriculture Commercialization Lab tudományos igazgatója a ZME Science online tudományos portálnak.

A tudósok szerint ez a megközelítés a sertés-, csirke- és más típusú, laboratóriumban termesztett húsok költségének csökkentésére is alkalmazható. Az FGF ugyanis nemcsak a szarvasmarha-, hanem szinte mindenféle izomsejt növekedéséhez szükséges.

A tanulmány szerzői által javasolt módszer génszerkesztéssel aktiválja az eredeti őssejtekben a növekedési faktorokat felszabadító géneket.

„Ebben a stratégiában nem idegen géneket adunk hozzá a sejthez, csak olyan géneket szerkesztünk és fejezünk ki, amelyek már ott vannak” – mondta Stout. Ez a módszer egyszerűbbé és gyorsabbá teheti a hatósági jóváhagyás megszerzését is.

Elolvasom a cikket