Csakúgy, mint a bal és jobb, a méreg és toxin, valamint a Hangya és Dec esetében, sokan összekeverik az Északi-sarkvidéket és az Antarktiszt. Ez utóbbira azonban van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy megjegyezzük, melyik melyik – és ez mindvégig ott rejtőzik a névben – írja az IFLScience.
A jegesmedvék az északi féltekén, az Északi-sarkvidéken élnek, míg a pingvinek a déli féltekén, az Antarktiszon. Amíg emlékszik a fogyatkozó jégbe kapaszkodó jegesmedvék nyomasztó képeire, addig ez segíthet emlékezni arra, hogy a jegesmedvék az Északi-sarkon élnek, egy jéggel borított óceánon, amelyet szárazföld vesz körül (az Északi-sarkon nincs szárazföld); és nem az Antarktiszon, egy kontinensen, amelyet kontinentális gleccserek borítanak.
Van ennél is egyszerűbb megoldás. Az Arktisz szó az „arktosz”, a görög „medve” szóból származik. Talán már össze is rakta a fejében, és rájött, hogy az „Anti-” előtag jelentése „ellentétes”, ami nagyjából egy egész kontinenst határoz meg a medvék hiánya alapján.
Bár ez a név utalhat az Északi-sarkvidéken élő medvékre is, valószínűbb, hogy az Ursus Major (latinul „nagy medve”) csillagképen alapul, amely az északi égbolt legnagyobb csillagképe.
Akárhogy is, ha felnézel, és meglátsz egy medvét, legyen az jegesmedve vagy nagymedve, tudni fogod, hogy az Északi-sarkvidéken vagy. Ha azon kapja magát, hogy mélységes csalódottságot érez a medvék hiánya miatt a tartózkodási helyén, akkor valószínűleg az Antarktiszon van.
