A stresszt pozitív és negatív életesemények is kiválthatják, amik élettani hatása szinte mindig megegyezik a hipotalamusz – agyalapi mirigy – mellékvese útvonal érintettsége miatt, a teljesítményre gyakorolt hatása azonban teljesen eltérő lehet: a jó stressz (eustressz) motivál, ösztönöz, energetizál; a hatásában negatív stressz (distressz) pedig folyamatos védekezésre kényszeríti a szervezetet, gyengíti az ellenálló képességét, ami hosszabb távon egészségkárosodást is okozhat.
Fontos különbséget tenni a jó és a rossz stressz között: a pozitív vagy eustressz motiváló hatású, fokozza az energiát, javítja a teljesítményt. A negatív hatású distressz szorongást okoz, csökkenti a teljesítményt, és egészségügyi problémákhoz vezethet (az egészségkárosító hatás mértéke függ a stressz intenzitásától és időtartamától is).
A pozitív és a negatív stressz közti határvonal az az állapot, amikor normál helyzetben működik a szervezetünk.
Az időbeliség alapján a stressz lehet hirtelen fellépő (akut), hosszan tartó (krónikus) és folyamatos.
Akut stressz zavarnak azt nevezzük, amikor a tünetek a megrázkódtatást okozó esemény után egy hónapnál kevesebb ideig tartanak, krónikusnak pedig, ha tovább tartanak egy hónapnál.
A stressz önmagában nem okoz betegséget, a különféle testi-lelki tünetekhez a stresszel való hibás megbirkózás vezethet, ezért nem mindegy, hogy miként reagálunk egy-egy helyzetre. Egyesek könnyebben túlteszik magukat az élet nehézségein, mások kisebb akadályok következtében is összeomlanak.
A stressz először küzdelemre ösztönöz: az emberi szervezet hatékonysága, teljesítőképessége, problémamegoldó képessége közepes feszültségszinten a legjobb. A feszültségszint emelkedésével azonban a hatékonyság drasztikusan csökken: egy erős stresszt okozó esemény akár teljes leblokkoláshoz is vezethet.
Az intenzív – különösen a hosszan tartó – stresszhelyzetek olyan tüneteket okozhatnak, mint a koncentráció csökkenése, szétszórtság, figyelmetlenség, nyugtalanság, memóriazavar, döntésképtelenség, negatív gondolkodás, gyakori hibázás, ingerlékenység, indulatosság, düh, harag, félelem, lehangoltság, értéktelenség érzése, reményvesztettség, sírás, kiborulás, fejfájás, emésztési zavarok, például hányinger, hasmenés, székrekedés, hát- és vállfájdalom, heves szívdobogás, szapora pulzus, magas vérnyomás, mellkasi fájdalom szapora légzés. De megjelenhet az emberi kapcsolatok elhanyagolása, fokozott dohányzás és alkoholfogyasztás, a szexuális érdeklődés csökkenése, alvási nehézségek, étkezési problémák, balesetek okozása és elszenvedése, depresszió, pánikzavar, szorongás, szédülés, fáradtság, kimerültség, megnövekedett fertőzések iránti fogékonyság, elhúzódó sebgyógyulás.
A tartós stresszhelyzetet nem lehet figyelmenkívül hagyni, mert súlyos betegségekhez vezethet. Kialakulhat szívinfarktus, magasvérnyomás, fülzúgás, ajakherpesz, allergia, gyomorfekély, irritábilis bél szindróma, autoimmun betegségek, de akár rosszindulatú daganatok kialakulását is okozhatja stressz.
Vannak olyan jellemző vonások, tulajdonságok, amelyekkel ellenállóbbak lehetünk a stresszel szemben. Az ilyen típusúemberekre jellemző, hogy a nehézségeket kihívásnak éli meg, hibáira és kudarcaira úgy tekint, mint amelyekből tanulhat, így ezek további fejlődésre adnak lehetőséget. Szenvedélyes elkötelezettséggel tekint munkájára, társas kapcsolataira, hobbijára, ami célt ad az életének, és még több erőfeszítésre sarkallja. A belső kontroll képessége segíti, hogy egy adott helyzetet az irányítása alá vonjon.
Megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés, amit az ember tudatosan használ egy stresszhelyzet kezelésére. A megküzdés legfontosabb tényezői az erőfeszítés, a célirányosság és a céltudatosság, valamint a társas támogatottság.
Többféleképpen is felvehetjük a harcot a mindennapi stresszel. A problémaközpontú megküzdési stratégia első lépése a probléma azonosítása, majd a lehetséges megoldások számbavétele után a legjobbnak tűnő megoldás kiválasztása, alkalmazása. A módszer fő célja, hogy a jövőben felismerjük és elkerüljük az adott stresszforrást.
Az érzelemközpontú megküzdési stratégia célja a stresszhelyzet által kiváltott érzelmi reakciók enyhítése, a negatív érzelmek elhatalmasodásának megakadályozza.
Az emberek stresszhelyzetben gyakran e két stratégia keverékét használják.
Fontos, hogy figyeljünk oda a stressz jeleire, tüneteire, és foglalkozzunk velük tudatosan!
Ha súlyos problémákkal küzd, fizikai és mentális egészsége érdekében forduljon háziorvosához, pszichológushoz vagy pszichiáterhez, mielőtt a stressz súlyossá vagy krónikussá válik!
Napi rutinunkba beiktathatunk olyan rendszeres elfoglaltságokat, amelyek segítségünkre lehetnek. Gondolja végig egy napját melyek a legfontosabb kihívások, nehézségek az életében, milyen terhelésnek van kitéve egy átlagos napon. Határozza meg, melyeket tudja befolyásolni, megváltoztatni, az ezen kívül eső, „szükséges” rossz dolgokat fogalmazza át, hogy elfogadható legyen, és ne „stresszeljen” rajta feleslegesen. Állítson fel időrendi sorrendet a feladatok között! Kezdje mindig a sürgős és fontos feladatok elintézésével, és tanulja meg elengedni a nem fontos vagy kevésbé fontos dolgok miatti feszültséget!
A pozitív irányba megváltoztatható problémák, stresszforrások esetében írja össze, milyen lehetőségek vannak a változtatásra, és készítsen cselekvési tervet, mit fog tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet! Gondolja át, kik támogatják a családban, a baráti körben vagy a munkahelyen; kik azok, akikre mindig számíthat!
Tudatosan ismerje fel azokat a helyzeteket, amikor rosszul érzi magát, amikor feszült, ingerült, dühös, csalódott stb. Gondolja végig, mi váltotta ki ezt a rossz érzést, mit tehetett volna másképp, és a jövőben hogyan tudna pozitívan alakítani, változtatni a viselkedésén, kommunikációján! Tudatosítsa saját igényeit, szükségleteit, elvárásait egy-egy adott helyzettel, személlyel kapcsolatban!
Tartsa távol magát az elkerülhető stresszhelyzetektől, ne keresse olyan emberek társaságát, akik „lemerítik”! Törekedjen a romboló, negatív gondolatok kizárására, átformálására!
Törődjön saját magával, tartsa be az úgynevezett „én időt”. Alakítsa úgy az életét, napirendjét, hogy önmagára is jusson ideje, energiája! Pihenjen eleget, sétáljon nagyokat, sportoljon, táplálkozzon rendszeresen és egészségesen, fordítson időt hobbijaira vagy az olyan tevékenységekre, amelyek feltöltik!
Tanulmányozza a különböző relaxációs módszereket, amelyek segítenek feloldani a rossz testi-lelki-szellemi állapotot. Tudományosan megalapozott és bizonyított relaxációs módszer az autogén tréning; a nyugati világban is egyre népszerűbb relaxációs eljárás a meditáció; illetve vannak olyan módszerek is, melyeket eredetileg nem relaxációs célból dolgoztak ki, de lazító hatásuk van: a jóga különböző változatai, légzésrelaxáció vagy éppen a thai chi.
