Vezető hír volt a nemzetközi, majd nyomában a hazai sajtóban pénteken, hogy ismeretlen támadók törtek rá Nigériai egyik – eleddig javarész legfeljebb csak a „hard core” Afrika-szakértők előtt ismert – uralkodójára és családjára csütörtök éjjel. Kwara állam uralkodóját, Segun Aremut kegyetlenül agyonlőtték, míg feleségét és még – a hírek szerint – négy embert elhurcoltak. Mivel a harminchat államra tagolt Nigéria eleve nem a belső békéjéről híres, így talán nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, az elkövetők jó eséllyel zsíros üzletet szimatolnak – azaz pénzt, s abból is mentül többet óhajtanak majd a túszaikért. A nemzetközi sajtóban egyébként aláhúzzák: a Kamerunnal, Beninnel, Csáddal és Nigerrel körbezárt óceánparti államban gyakorlatilag ipari módszerekkel és szinten űzik a fegyveres bandák az emberrablást.
Az áldozat, Segun Aremut a 36.825 négyzetkilométeres, 2,4 millió embernek otthont adó Kwara állam hagyományos (történelmi gyökerekkel rendelkező) uralkodója volt. Nem a vezetője, az ugyanis a központi, Lagosban székelő kabinet által kinevezett kormányzó, akit egy (elméletileg) szabadon választott szenátorokkal feltöltött testület támogat a munkájában. A térség nem éppen apró, 765 négyzetkilométeres fővárosa Ilorin, melynek lakossága 780 000 főt számlál.
Csak a miheztartás végett: az 1,4 milliós Budapest ennél kereken kétszáznegyven négyzetkilométerrel csekélyebb.
Maga Kwara állam 1967. május 27-én jött létre, amikor az éppen aktuális katonai vezető, Yakubu Gowon tábornok szövetségi kormánya tizenkét körzetre bontotta azt a négy régiót, amelyek akkor a Nigériai Föderációt alkották. Az ott élők létalapját javarészt ma is a mezőgazdaság jelenti. A földművesek főleg gyapotot, kávét, kakaót, földimogyorót, olajpálmát termelnek, de akadnak kiterjedt zöldséges ültetvények is. Mint a legtöbb afrikai államban, ott is széleskörű a szarvasmarha-, a kecske- és a juhtenyésztés. Ha hihetünk a helyi statisztikáknak, Kwara rendelkezik Nigéria huszadik legmagasabb humán fejlettségi indexével.
Mint fentebb is utaltunk rá, az ország harminchat régióval bír.
Mondhatni „természetesen” a föld mélye is számos ásványkincset rejteget: akad kőolaj, arany, márvány, agyag, kaolin, kvarc és több különböző – ma különösen keresett – ritkaföldfém. Igaz, utóbbiak nem olyan mennyiségben érhetők el, mint amivel, mondjuk, Oroszország vagy Kína rendelkezik, de annyira azért még csábítóak, hogy illegális bányák sorát nyissák a helyiek ezeknek az értékeknek az előásására. A kétes biznisz delejesen vonzza a védelmi pénzt szedő bűnözőket, a csempészeket és a „minden néven nevezhető” erkölcstelen haszonlesőket, akik egymás torkát sem restek elvágni, ha bárhol kettővel több nairát lehet keresni mint eleddig.
Amúgy egy nigériai naira jelenleg harminckilenc fillért ér.
Egy, a kormányerők által a fogságából kiszabadított lánytanuló találkozik egyik rokonával
Fotó: AFP / Aminu Abubakkar
A tartomány lakossága tarka képet mutat: a többéget a jorubák teszik ki akik az egész államban fellelhetőek. Rajtuk kívül a legjelentősebb kisebbségek az északkeleten található nupe, a nyugaton lévő bariba (baatonu) és busa (bokobaru) népességek. Sokan pásztorkodnak, de a nyájak ide-oda vonulgatása már eleve rengeteg konfliktust szül.
Nigériában, így Kwara államban is egymás mellett létezik az iszlám és a kereszténység – előbbit egyébként a 211,4 milliós összlakosság ötvennégy, utóbbit negyvenöt százaléka vallja magáénak. A fennmaradó rész a hagyományos afrikai istenhit rendje szerint él. Az ország három elkülönülő, északi, DNy-i és DK-i, egymással rendkívül ellenséges vidékre oszlik. Az etnikai-vallási ellentétek, sajnos, rendre véres zavargásokat keltenek, sőt szakadáshoz vezető polgárháborút is előidéztek. A keresztényellenesség szintén csúcsra van járatva. A nagy- azaz az országos politikai életet pedig rendre a hausza-fulbe, a joruba és az ibo törzs közötti folyamatos belviszály mérgezi, ami gyakorlatilag permanens bizonytalanságot okoz mindenütt.
A fővárosban tapasztalható tragikus vircsaft érthető okokból nem szolgálja javát a közbiztonságnak. A korrupció a kontinensen tapasztalható (nem épp csekély) mértéket is túlszárnyalja. Szomorú, de a Kwara államban uralkodó (v)iszonyok minden térségre jellemzőek, sőt, a nagyobb településeken is mindennaposak az erőszakos cselekmények, a gyilkosságok és pár esztendeje az emberrablások. Utóbbira egész iparág épült ki (vagy ha tetszik: repült rá), s az egyformán sújt szegényt és gazdagot, időst és fiatalt.
És ebben az esetben a vallási hovatartozás sem számít, ugyanis keresztényt és muszlimot egyaránt visznek, ha van rá lehetőség.
A terem nem a szünet miatt üres: ismeretlen fegyveresek százharminchat (!) gyermeket raboltak el 2021-ben egy közép-nigériai iszlám szemináriumból
Fotó: AFP / AFPTV
A váltságdíjak attól függően változnak, hogy kit sikerült „megcsípni”, de forintban kifejezve jellemzően a pártól az ötven-hatvan millióig szórnak. (Az elhurcolt főrangú nej az utóbbi kategóriába sorolhat.) A bandák körében újabban a diákok és az országutakat járók a legkapósabbak, de akadt arra is számos példa, hogy magas rangú állami hivatalnokokat ragadtak el. A bűnözők nem valami vicces alakok: ha az érintett családja nem perkálja ki az óhajtott összeget, akkor először a csonkítást vetik be, s ha ez sem használ, rövid úton megszabadulnak a terhessé vált áldozatuktól. De a pénz késése sem életbiztosítás, ilyenkor ugyanis szintén könnyen az árokban/gödörben végezheti a szerencsétlenül járt polgár.
Vagy polgárok, mert sajnos arra is akadt példa, hogy egész közösségeket gyilkoltak le a rendkívül erőszakos bűnözők.
S mindennek úgymond a tetejébe az országban igen erősen jelen vannak az iszlám terrorszervezetek, melyeknek totális visszaszorítására a nemzetközi erők is elégtelennek bizonyultak.
