Ezt a felfedezést a Scientific Reports című folyóiratban január 23-án megjelent tanulmányban fedezték fel. A tudósok azonban 2022-ben találták meg ezeket a lábnyomokat, amikor észak-afrikai tengerparton lévő nagy sziklákat vizsgáltak.
„A dagályok között azt mondtam a csapatomnak, hogy északra kellene mennünk, hogy egy másik strandot vizsgáljunk meg” – mondta a Live Science-nek Mouncef Sedrati, a tanulmány vezető szerzője, a franciaországi Dél-Bretagne-i Egyetem docense. „Meglepődtünk, amikor megtaláltuk az első lenyomatot. Először nem voltunk meggyőződve arról, hogy ez egy lábnyom, de aztán több nyomot is találtunk”.
Az Észak-Afrikában és a Földközi-tenger déli részén ismert egyetlen ilyen jellegű lelőhely vizsgálata során összesen 85 emberi lábnyomot tártak fel a tengerparton. Ezeket a lábnyomokat egy legalább öt kora újkori emberből álló csoport hagyta hátra.
A tudósok az optikailag stimulált lumineszcencia kormeghatározás nevű módszert alkalmazták, hogy kiderítsék, mikoriak ezek a lábnyomok. Ez a technika segít meghatározni, hogy egy lelet közelében lévő bizonyos ásványok mikor voltak utoljára hőnek vagy napfénynek kitéve.
Objektum doboz
Az enyhén lejtős part homokjában lévő apró kvarcszemcsék korát vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Homo sapiens egy csoportja körülbelül 90 000 évvel ezelőtt járt ott.
Ez az esemény a tanulmány szerint a késő pleisztocén, más néven az utolsó jégkorszak idején történhetett, amely körülbelül 11 700 évvel ezelőtt zárult le.
Sedrati elmondta, hogy ott helyben megmérték az ujjlenyomatokat, hogy kiderítsék, milyen hosszúak és mélyek voltak. A lábnyomok nyomását és méretét vizsgálva meg tudták becsülni a nyomokat készítő emberek korát. Ebben a csoportban voltak gyerekek, tizenévesek és felnőttek is.
A kutatók az ősi lábnyomok megőrzését több tényezőnek tulajdonítják – olvasható a tanulmányban.
Sedrati kifejtette, hogy ami kiemelkedővé teszi, az a strand elhelyezkedése egy agyagos üledékkel borított sziklás platformon. Ezek az üledékek kedvező feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a lábnyomok épségben megmaradjanak a homokpadon. Eközben az árapály gyorsan betemette a strandot, ami a lábnyomok kivételes megőrzéséhez vezetett.
A kutatók nem biztosak abban, hogy a jégkorszaki csoport tevékenységei a parton zajlottak. Úgy vélik, hogy a helyszín további vizsgálata választ adhat erre a rejtélyre.
Az idő azonban sürget, mert – mint a tanulmányban megjegyzik – „a sziklás partplatform folyamatos omlása … a végső pusztulásához vezethet”.
