A mai Afganisztánban található Tillya Tepe nekropolisz ásatásaiból származó régészeti kincsek között 1600 évvel a nagy hódító, Nagy Sándor hadjárata előtti időkből származó leletek találhatók.
A felfedezést 1978-ban tette egy régészcsoport, amelyet a pontusi görög származású orosz Viktor Sarigiannidész vezetett.
Az úgynevezett baktriai arany egy körülbelül 20 600 leletből álló gyűjtemény. Öt nő és egy férfi hat sírjában találtak aranyáldozatokat, arany- és ezüstérméket, díszeket, medálokat, gyönyörű ékszereket és egy koronát. Ezek a Kr. e. első század és a Kr. u. első század közötti időszakra nyúlnak vissza.
A térség nyilvánvalóbb hatásaitól eltekintve a konkrét leletek a görög, indiai és kínai kultúra elemeit hordozták. A szakértők a Tillya Tepe kincset és a benne található leleteket értéküket tekintve Tutanhamon sírjához hasonlították.
A neves régész, Sarigiannides azt állította, hogy az ókori görög aranyleletek a hellenizmus befolyására utalnak a térségben. Elmélete szerint vannak olyan bizonyítékok, amelyek összekötik az oxoszi civilizációt a minószi-mükénéi civilizációval.
Ugyanakkor elmélete szerint a térségben először a zoroasztrizmus jelent meg palotákban és oltárokban, amelyeket a piro-tisztelet bizonyítékai kísérnek. A rituálék során ópiumból, kenderből és efedrából készült kábítószert használtak.
Sarigiannides elméletét továbbfejlesztették, miután 1990-ben több mint kétszáz bronzkori és kora vaskori települést fedeztek fel. A legnagyobb a Kr. e. harmadik évezred végén alapított Gonur Tepe főváros volt. A település i. e. 1600 körülig fennmaradt.
A városra jellemző volt a négyszögletes tornyokkal ellátott erődített falakkal védett központi palota. E falakon kívül, a keleti oldalon fedezték fel a legkorábbi ismert tűztemplomot. Ez legalább tizenöt évszázaddal megelőzte Zarathusztrát. A falak déli és nyugati része mentén áldozati templomokat állítottak fel.
1988-ban az Afganisztáni Nemzeti Múzeum kénytelen volt elrejteni az Afganisztán északi részén található Tillya Tepe híres baktriai aranyát és más értékes régészeti leleteket. A múzeum tisztviselői aggódtak, hogy a tárgyakat megsemmisítik vagy kifosztják, mivel az országban polgárháború dúlt.
Ezek a leletek a háború alatt rejtve maradtak, és túlélték a tálibok 2001-es múzeumi fosztogatását, amikor több ezer műtárgyat semmisítettek meg. Miután a fundamentalistákat az Egyesült Államok vezette katonai hadjárat kiszorította, a hatóságok megtalálták a baktriai kincseket, amelyek még mindig sértetlenek voltak. 2021-ben azonban a tálibok ismét átvették az irányítást Kabulban, és a kincs most eltűnt.
