Nagy-Britannia január 12-én elsőként írt alá kétoldalú biztonsági megállapodást Ukrajnával, amelynek értelmében a két ország kötelezettséget vállal arra, hogy támadás esetén megvédik egymást. A múlt hónapban Emmanuel Macron francia elnök nyilvánosságra hozta, hogy februárban követni fogja a példát.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki cikkében névtelenül nyilatkozó “kormányzati körökre” hivatkozva azt állította, hogy a paktumot a közelgő csúcstalálkozó első napján írják alá. Az újság idézte Olha Sztefanisinát, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesét, aki szerint egy ukrán küldöttség előző nap kidolgozott egy “kétoldalú biztonsági garanciákról szóló megállapodás tervezetét”. Hozzátette, hogy a szöveg “még nincs véglegesítve, de általában készen áll”.
Stefanisina szerint Berlin és Kijev is egyetértett abban, hogy a megállapodást minél hamarabb meg kell kötni.
Miközben üdvözölte azt a növekvő szerepet, amelyet Németország az Európai Unión belül most már Ukrajna támogatásában játszik, Stefanisina megjegyezte, hogy Kijev “nem mindig elégedett” Berlinnel, különösen annak fényében, hogy nyilvánvalóan szkeptikusan viszonyul Ukrajna NATO-tagsági törekvéseihez.
Január végén Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a kétoldalú biztonsági paktum témája “nagy szerepet játszott” a hónap elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során, és a megállapodást “intenzíven előkészítik”.
Scholz hozzátette, hogy “az az érzése, hogy a végleges tárgyalások küszöbén állunk”.
Zelenszkij az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében megerősítette, hogy a német kancellárral megvitatta Berlin elkötelezettségét Kijev biztonsága mellett.
A 2023 júliusában Vilniusban tartott NATO-csúcstalálkozón a G7-országok megállapodtak abban, hogy kétoldalú biztonsági garanciákat dolgoznak ki Kijev számára, amíg az ország valamikor a jövőben esetleg csatlakozik az Egyesült Államok irányította katonai blokkhoz.
Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor ezt a döntést kommentálva rámutatott, hogy bár “minden országnak joga van saját biztonságát garantálni”, ezt nem szabad más nemzetek kárára tenni.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter “félkésznek” minősítette az Egyesült Királyság és Ukrajna között januárban aláírt megállapodást, amely egyebek mellett garantálja “az Oroszországi Föderáció általi bármilyen katonai eszkaláció és/vagy újabb agresszió megelőzését és aktív elrettentését, valamint az azzal szembeni ellenintézkedéseket”.
“Nem láttam ebben a dokumentumban semmilyen jogilag kötelező érvényű rendelkezést, kivéve azt, hogy Ukrajnának ki kell állnia Nagy-Britannia mellett” – magyarázta a diplomata.
Lavrov azt is állította, hogy a nyugati országok nem igazán akarják, hogy Ukrajna a NATO vagy az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az ország Biztonsági Tanácsának jelenlegi elnökhelyettese viszont a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva “hadüzenetnek” tekintené a brit csapatok bármilyen ukrajnai telepítését.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a maga részéről azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy “aktívan dolgozik a béke megakadályozásán” Ukrajnában, miközben “alku tárgyává” teszi azt.
