Brüsszel várhatóan elkerüli a drasztikus lépést a helyi alumíniumgyártók intenzív nyomása ellenére, amelyet Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország erőteljesen támogat – írta a Politico.
A javaslat valószínűleg az ipari országok, például Olaszország ellenállásába ütközne, amelyek ellenállnak egy ilyen tilalomnak, mert attól tartanak, hogy az felhajtaná a létfontosságú ipari nyersanyag árát – írja a lap.
Az Európai Alumíniumszövetség szerint az Oroszországból származó alumíniumrudak még mindig az EU importjának kilenc százalékát és teljes fogyasztásának öt százalékát teszik ki. Pénzben kifejezve a behozatal 2022-ben 2,3 milliárd eurót tett ki.
Az unió ipari fogyasztói is ellenzik ezt a lépést, arra hivatkozva, hogy a tilalom „egyfajta gazdasági taktikai atombomba” lenne – írja a Politico. Decemberben az Európai Alumíniumfogyasztók Szövetsége, amely az olasz, német és más országok feldolgozóiparának nevében érvelt, azt mondta, hogy „a szankciókat nem szabad fegyverré tenni”.
A Reuters nemrég uniós diplomatákra hivatkozva arról számolt be, hogy az Európai Bizottság nem fog új importtilalmat beilleszteni az Oroszország elleni következő szankciócsomagjába, abban a reményben, hogy „minimális vitát vált ki” a tagállamok között, hogy minél gyorsabban át lehessen vinni.
Az új büntetőintézkedések, amelyekről várhatóan február 24-ig születik megállapodás, a jelentések szerint kétszáz szervezetet és magánszemélyt céloznak majd, de nem tartalmaznak „nagy neveket”. Az Európai Bizottság állítólag az elmúlt hétvégén tárgyalt a csomagról, hogy véglegesítse a javaslatokat.
