A Vesuvius Challenge 2023 márciusában indult, a szervezők arra ösztönözték a legkülönbözőbb tudományos háttérrel rendelkező egyéneket, hogy találjanak ki új módszereket az olaszországi Herculaneum piramismaradványaiból előkerült ősi tekercsek olvasására.
A tekercsek, amelyek mára teljesen megkövesedtek, eredetileg a Villa Papyriban voltak, egy gazdag birtokon, amelyet a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörésekor vulkáni hamu és törmelék temetett maga alá.
A birtokot és könyvtárát az 1700-as években fedezték fel újra, de a tekercsek jó állapotban való megőrzésük ellenére olvashatatlanok maradtak. Ennek oka, hogy a kitörésből származó hő lényegében „villámsütötte” őket, elszenesedett rögökké változtatva őket. Most azonban 10 hónap kemény munka után a Vezúv-kihívás győztesei megtalálták a módját annak, hogy a mesterséges intelligencia (AI) technikáival, amelyek a törékeny szerkezetük károsítása nélkül vizsgálják be a tartalmukat, megfejtsék ezeket a felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat.
Nat Friedman, a GitHub korábbi vezérigazgatója és egy tudósokból álló csapat azért indította útjára a Vesuvius Challenge-et, hogy új utakat találjanak az egykor homályos szövegek megközelítésére. A versenyt különböző pénzdíjakkal – köztük a 700 000 dolláros fődíjjal – hirdették meg annak, aki segít feloldani őket.
Aztán 2023 októberében Friedman bejelentette, hogy az Első betűk díját egy 21 éves informatikushallgatónak, Luke Farritornak ítélték oda, akinek sikerült megfejtenie a tekercsen található „πορφυρας” szót, ami azt jelenti, hogy „lila festék” vagy „lila ruhák”. Ezt a díjat hamarosan egy másik követte, amelyet Youssef Nader kapott, aki ugyanezt a művet azonosította, de még egyértelműbben.
Mindkét eredmény nem lett volna lehetséges Casey Handmer, az Első tinta díj nyertesének munkája nélkül, aki megtalálta a módját annak, hogy a tinta jelenlétét a felbontatlan tekercsben azonosítsa.
Most Friedman bejelentette a nagydíj nyerteseit, akik úttörő munkájukkal több mint 2000 görög betűt tártak fel a tekercsből.
Ahogy a Vesuvius Challenge szervezői kifejtették: „Figyelemre méltó, hogy a pályázat teljesítette a Vezúv-kihívás márciusi meghirdetésekor meghatározott kritériumokat: négy, egyenként 140 karakteres szövegrészlet, amelyeknek legalább 85 százalékát vissza lehetett nyerni. Ez nem volt magától értetődő: a szervezőcsapatban a legtöbben kevesebb mint harmincszázalékos valószínűséggel számoltunk a sikerre, amikor meghirdettük ezeket a kritériumokat! Ráadásul a pályázat további tizenegy szövegoszlopot tartalmaz – összesen több mint kétezer karaktert.”
Szóval, mi áll benne?
Az első tekercset vizsgáló kutatóknak eddig körülbelül öt százalékát sikerült elolvasniuk. Az előzetes átírás azt jelzi, hogy teljesen eredeti szövegről van szó, és nem más munkák másolatáról. Úgy tűnik, ez a filozófiai szöveg az „élvezet” témájával foglalkozik, amely az epikureus filozófia szerint a jó legmagasabb formája.
„A tekercs két, egymást követő oszlopának e két részletében a szerző azzal foglalkozik, hogy a javak, például az ételek elérhetősége befolyásolhatja-e az általuk nyújtott élvezetet.”
A papirusztudósok felteszik a kérdést: vajon a kisebb mennyiségben elérhető dolgok nagyobb élvezetet nyújtanak, mint a bőségben elérhetőek? Szerzőnk szerint nem: mint ahogyan az ételek esetében sem hisszük rögtön, hogy a szűkös dolgok abszolút kellemesebbek, mint a bőséges mennyiségben rendelkezésre álló dolgok. Azonban vajon természetes módon könnyebben nélkülözzük-e a bőséges dolgokat?
Úgy tűnik, ezt a kérdést a szöveg végén tették fel, ami arra utal, hogy a válaszokat ugyanennek a gyűjteménynek más tekercsekben is találhatjuk. Érdekes, hogy az első próbaszöveg elején említést tesznek Xenophantoszról, aki zenész lehetett, és akit Philodémosz említ, egy epikureus, aki a Villa Papyri rezidens filozófusa lehetett.
„A tudósok filozófiai értekezésnek is nevezhetnék” – magyarázzák a Vesuvius Challenge szervezői. „Nekünk azonban ismerősnek tűnik, és nem tudunk szabadulni az érzéstől, hogy az első feltárt szöveg egy kétezer éves blogbejegyzés arról, hogyan élvezzük az életet.”
Egyértelmű, hogy ez csak a kezdete annak, ami a történelmi elemzés egy teljesen új fejezetét jelentheti. Olyan ősi művek új és izgalmas újrafelfedezése, amelyeket, úgy tűnik, még egy vulkán sem tudott örökre elrejteni.
