Felsorolásában – a neveket az orosz ábécének megfelelő sorrrendbe szedve – Vlagyiszlav Davankov, az alsóház elnökhelyettese (az Új Emberek parlamenti párt tagja), Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő (párton kívüli, a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottja), Leonyid Szluckij, az alsóház külpolitikai bizottságának elnöke (az Oroszországi Liberális Demokrata Párt elnöke) és Nyikolaj Haritonov, az alsóház távol-keleti és sarkvidéki fejlesztési bizottságának vezetője (az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának tagja) szerepelt.
Davankov 39 éves, a moszkvai Lomonoszov Egyetem történelem karán, majd az Orosz Állami Szociális Egyetemen szerzett diplomát, a szociológiai tudományok kandidátusa. A pártvezetője, Alekszej Nyecsajev által alapított Faberlic kozmetikai cégnél dolgozott, amelynek 2013-tól az alelnöke lett. A 2010-es évektől kezdve több állami oktatási, karrierépítési és üzletalapítási projektet vezetett.
2021 óta az alsóház tagja, tavaly szeptemberben elindult a moszkvai polgármester-választáson, ahol 5,34 százalékos eredménnyel végzett a negyedik helyen öt jelölt közül. Tavalyi bevallása szerint jövedelme az előző hat év során 76,9 millió rubel volt. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)
Davankov egyebek között szorgalmazza, hogy az oktatásra fordított kiadások arányát 4 százalékról 10-re emeljék a költségvetésben, az egyetemeken az állami finanszírozású helyek felét a tudományos áttörés ígéretét hordozó területek kapják, biztosítsanak adómentességet a kezdő vállalkozóknak, és vezessék be a mesterséges intelligencia használatát. Javasolta a lakás- és közüzemi szektor reformját és adókedvezmény bevezetését a belföldi turizmus támogatására. Szerinte az iparnak át kell állnia az „olcsó migráns munkaerő” helyett az automatizálásra és az új technológiákra.
A jelenlegi elnök, Vlagyimir Putyin 71 éves, a Leningrádi Állami Egyetem jogi karán végzett, a gazdaságtudományok kandidátusa. 1996-ig Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester csapatának tagja volt, majd Moszkvában Borisz Jelcin elnök kormányzatában dolgozott. 1998-ban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójává nevezték ki.
1999. december 31-én, Jelcin idő előtti lemondásakor megbízott államfő lett, majd 2000 márciusában 52,94 százalékkal megnyerte a választásokat. 2004-ben duplázott, majd 2008-ban, Dmitrij Medvegyev elnökválasztási győzelme nyomán kormányfő lett. 2012-ben harmadszor, 2018-ban pedig negyedszer választották meg elnöknek. 2020-ban alkotmánymódosítást fogadtak el, amelyek lehetővé tette, hogy idén ismét indulhasson. Hat évre bevallott jövedelme 67,5 millió rubel.
Decemberben fő feladatának a szuverenitás, a védelmi képesség, a biztonság megerősítését, a polgárok jogainak és a technológiai szuverenitásnak a biztosítását nevezte meg. Megerősítette, hogy a célok az általa 2022 februárjában elindított háborúban változatlanok: Ukrajna „demilitarizálása” és „nácitlanítása”, valamint semlegességének státusza. A migránsokról szólva megjegyezte, hogy tiszteletben kell tartani a jogaikat, de az oroszok érdekeit kell előtérbe helyezni. Kifejtette, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok helyreállításának feltételei akkor teremtődnek meg, ha Washington „elkezdi tisztelni a többi országot, és kompromisszumra törekszik”.
Szluckij 56 éves, Moszkvában született. A fővárosi Szerszámgépipari, majd a Gazdasági és Statisztikai Intézetben diplomázott, a közgazdaságtudományok doktora. A kilencvenes években Jurij Luzskov moszkvai polgármester tanácsadója volt, majd a banki szférában volt vezető. 2000-ben választották meg először parlamenti képviselőnek. 2018-ban több újságírónő zaklatással vádolta meg, de ezt az alsóház etikai bizottsága nem találta bizonyítottnak. Az elmúlt hat évre bevallott jövedelme 35,9 millió rubel volt.
A kisvállalkozások támogatását szorgalmazza, egyebek között az adók eltörlésével, az szja kivételével, valamint azt, hogy az üzletláncok árukészletét legalább 25 százalékban a helyi gyártók áruival töltsék fel. Javasolja a lakás- és közüzemi rendszerek nagyszabású korszerűsítéséét, a sokgyermekes családok támogatásának kiterjesztését.
Haritonov 75 éves, a Novoszibirszki Mezőgazdasági Intézetben végzett, majd agronómusként és állami gazdasági igazgatóként dolgozott. Továbbtanult a Nemzetgazdasági Akadémián, a közgazdaságtudományok kandidátusa. Mind a nyolc ciklusban képviselője volt az alsóháznak. 1993-ban részt vett Oroszország Agrárpártjának létrehozásában, ennek tagjaként jutott be először a parlamentbe. 2004-ben kommunista színekben indult az elnökválasztáson, ahol 13,69 százalékot szerzett. A hat évre bevallott jövedelme 36,2 millió rubel.
Javasolja a progresszív adókulcs bevezetését, valamint a természeti ásvány- és nyersanyagkészletek államosítását, ami szerinte forrásokat biztosítana az „új iparosításhoz”. Emellett a bérek, a nyugdíjak, az ösztöndíjak emelését, valamint a lakás- és közüzemi szektor állami ellenőrzés alá vonását ígéri.
Az orosz választási testület csütörtökön elutasította Borisz Nagyezsgyin, a parlamenten kívüli Polgári Kezdeményezés párt jelöltjének nyilvántartásba vételét, arra hivatkozva, hogy nincs meg a regisztrálásához szükséges 100 ezer szabályos aláírás. A 60 éves – fizikusi végzettségű – volt parlamenti és fővárosi tanácsi képviselő közölte, hogy a legfelsőbb bírósághoz fordul jogorvoslatért.
Oroszországban az elnökválasztást idén három napon – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják.
