Az esemény hagyományosan a tavaszi politikai szezon kezdetét jelenti, amit a kormánypártok kihelyezett frakcióülése, majd az Országgyűlés aktuális ülésszakának az első napja követ.
Orbán Viktor jellemzően nem a szűkebb éves keretek között szokott értékelni, a beszéde tágabb kitekintést nyújt stratégiai ívvel. Az idei lesz egyébként a 25. évértékelő azóta, hogy a miniszterelnök 1999-ben először adott helyzetértékelő beszédet.
A 2010-es kormányváltás óta tartott évértékelők közös vonása, hogy a miniszterelnök mindig hangsúlyozta a gazdaság, a középosztály és a családok megerősítésének célját – jellemzően az évértékelőkön jelentette be az adó- és rezsicsökkentéseket, a családi kedvezmények és támogatások kiszélesítését, valamint a kormány munkahelyteremtő, vállalkozásösztönző lépéseit.
Tavaly a kormányfő az évértékelőjében arról beszélt, hogy két ellenség, két veszély leselkedik ránk, az egyik a háború, a másik az infláció. Hosszan beszélt az orosz–ukrán háborúról, Magyarország békepárti álláspontjáról, valamint arról is, hogy Brüsszelből segítség helyett csak szankciók jöttek.
„Ha mindig szerencséd van, az is lehet, hogy tudsz valamit. Például szereted a hazádat és kész vagy megküzdeni érte. A baloldalnak azt kell megértenie, hogy a győzelemhez nem elég a sok millió dollár és a befolyásos pártfogók. A győzelemhez szív kell, és nem elég a szerencse” – értékelte a baloldal helyzetét tavaly a kormányfő.
Továbbá Orbán Viktor a 2023-as évértékelőjében ismertette az országbérlet és vármegyebérlet bevezetését.
Várhatóan az idei beszédben ismét szóba kerül az orosz–ukrán háború helyzete, az EU-s források ügye, valamint a közelgő európai parlamenti és az önkormányzati választások.
Mint ismert, az évértékelőt követően a kormánypártok február 21-én és 22-én tartják a kihelyezett frakcióülésüket, ahol a tanácskozás első napján Orbán Viktor felvázolja a következő időszak legfontosabb kihívásait, míg másnap sajtótájékoztatón számol be az eseményről Kocsis Máté, a Fidesz, valamint Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője.
A legutóbbi kihelyezett frakcióülésre tavaly szeptemberben, Esztergomban került sor. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Kocsis Máté leszögezte: Brüsszelben változást kell elérni.
„Azokkal kell összefogni, akik elutasítják a kettős mércét, a korrupciót, és akik háború helyet békét akarnak” – tette hozzá. A kormánypárti politikus fontos ügynek nevezte a szuverenitás megvédését is. Simicskó István pedig közölte, hogy a KDNP-nek továbbra is fontos a magyar családok támogatása, ezért felkérték a kormányt, hogy bővítse a csok rendszerét, hogy minél szélesebb kör igénybe tudja venni.
Végül február 26-án veszi kezdetét a parlament tavaszi ülésszaka.
Megjegyzendő, hogy az aktuális ülésszak hagyományosan a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul, amelyben ismerteti a két ülésszak között hozott kormányzati döntéseket.
Ugyanakkor a kormány eddig sem tétlenkedett, mivel Sopronbánfalván tartottak kihelyezett kormányülést. Az egykori pálos kolostorban a kormányülés vasárnap kezdődött, és keddig tartott. A helyszín nem meglepő, mert a kormány rendszeresen ülésezik Sopronbánfalván, a helyi karmelita kolostorban. Tavaly februárban és júliusban is ezt a helyszínt választották az aktuális témák megvitatására.
