A Medián legutóbbi felmérése szerint az MSZP nincs azok között az ellenzéki pártok között, amelyek az ötszázalékos küszöb elérésével bejutnának az Európai Parlamentbe. Reszket az ellenzék attól is, hogy az önkormányzati választáson is vereséggel néz szembe, ami súlyos következményekkel járhat, mert elveszítheti az eddig vezetett településeket. Az sem ér sokat számukra, ha történetesen Karácsony ismét megnyeri a főpolgármesteri címet, de a mögötte lévő közgyűlésben elveszti a többséget, ami egyet jelent a baloldal döntési helyzetének megszűnésével. A Hírklikknek adott interjúja szerint a teljes csődöt – Kunhalmi szerint – úgy lehetne elkerülni, ha valamennyi baloldali ellenzéki párt összefogna.
Ágnes asszony úgy érvel – szerinte a kutatások is azt mutatják –, ha a baloldal közösen indul az EP-választáson, akkor egy mandátummal többet szerezhetnének, mint a Fidesz. Nem tudom, milyen előrejelzéseket nézet Kunhalmi, de a 2019-es állás 14–8 volt, vagyis az ellenzék jóval kevesebb mandátumot szerzett, mint a Fidesz–KDNP, ugyanakkor a parlamenti választásokra megvalósított teljes összefogás 2022-ben soha nem látott kudarccal végződött Gyurcsány számára. Ebből a logikából kiindulva júniusban nemhogy legyőznék a Fideszt, sokkal inkább annak van valószínűsége, hogy a kormánypártok hoznának még egy vagy két mandátumot a korábbi 14-hez.
Kunhalmi összefogás melletti, Orbán-ellenes érvei szintén szánalmasak. Azt mondja ez a jóasszony, hogy „infláció mindenhol van, de az orbáni inflációt például a kiskereskedelmi különadó is felpörgeti. Nem kellene az unióval veszekedni, és akkor a források hamarabb megjönnének.”
Kunhalmi azt a kiskereskedelmi különadót kritizálja, ami egyik fontos elem annak, hogy meg lehessen őrizni a rezsicsökkentést, hogy a magyar háztartásoknak ne kelljen 181 ezer forinttal többet fizetniük havonta a gázért és az áramért.
Nagyon képmutatóan fogalmaz akkor is, amikor az unióval való veszekedést említi. Ezzel azt sugallja, hogy Magyarország mintegy öncélúan perlekedik az unióval, nem a magyarok érdekében képviseli azt az álláspontot, amit senki nem mert Orbánon kívül kimondani. Nem merik képviselni az illegális migráció meggátolását, nem merik képviselni a genderistaellenes nézeteket, nem merik megvédeni saját gyermekeiket attól, hogy az LMBTQ-aktivisták az iskolákban és az óvodásban a sajátos szexuális lehetőségekről érzékenyítsék őket. És természetesen Kunhalminak a veszekedés kategóriájába tartozik az is, hogy hazánk a béke pártján áll, s még véletlenül sem akarja a háborút támogatni sem fegyverekkel, sem pénzzel. Az a pénz, amelyhez hazánk hozzájárult az uniós csúcson, Ukrajna működésére kell, nyugdíjakra, oktatásra, egészségügyre, nélküle ugyanis térdre rogyna az ország, mindenféle működése leállna.
Kíváncsi volnék, hogy a nagy összefogás során Kunhalmi merne-e azzal kampányolni hogy ők bizony háborúpártiak, egyetértenek Brüsszellel a genderista célok elérésében és abban is, hogy be kellene engedni a illegális migránsokat az ország területére. Vagy csak úgy sunnyogva, mindezt letagadva – ahogy eddig – kampányolnának a „közjó” érdekében. Kommunista gondolkodásban ez nem más, mint a közrossz, amit a komcsik jónak mondanak.
Kunhalmi érvelése továbbra is híján van a jóindulatnak. Ő azt mondja, szívesen vitázna a miniszterelnökkel. Szerinte Orbán Viktor nem tudná a helyes választ arra kérdésre, hogyan építette le a jóléti államot, hogyan vonta ki a forrást az egészségügyből, az oktatásból. S hogyan csapta be a nyugdíjasokat, mert szerinte a szocialista kormányok többet költöttek nyugdíjra, mint a jelenlegi kabinet, ami Kunhalmi szerint 12 évig nem csinált semmit.
Ezek után csak azt kérdezem az MSZP társelnökétől, hogy illik-e teljesen hülyének nézni a választókat. Miért gondolja Ágnes asszony, hogy a magyarok négyszer kétharmaddal választották meg Orbán Viktort, ha szerintük rosszabb lenne az oktatás, az egészségügy, és a nyugdíjasokat becsapták volna, ahogy az ellenzéki összefogásért könyörgő MSZP állítja.
A lóláb megint kilóg. A szocik most sem a választóknak akarjak jót, hanem önmaguknak, hogy 2026-ra tekintve emlékezzen még valaki arra, hogy az MSZP is részese volt valaha a politikai palettának.
A szerző szerkesztő
