A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az amerikai vállalatvezetőkkel folytatott találkozóival, a tervezett bostoni tárgyalásaival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ahogyan egy ház építését sem lehet a tetővel kezdeni, úgy a gazdaság fejlesztésénél is először le kell rakni a stabil alapokat, amit a kormány 2010-ben megkezdett, évről évre folyamatosan beruházási rekordokat döntve.
Ennek nyomán szavai szerint napjainkra hazánk fontos termelési központtá vált Európában, ráadásul a legfontosabb iparágakban, az autóiparban, az elektronikában, a vegyiparban, az élelmiszeriparban. Ezt követte a szolgáltatási ágazat ráépülése minderre magasabb hozzáadott értékkel, majd erre épülhet rá a csúcs a kutatás-fejlesztéssel.
„Magyarországra már egyre több kutatás-fejlesztési beruházás érkezik kifejezetten magas technológiai hozzáadott értékkel, s Bostonban is ilyen, főleg az informatikában és a gyógyszeriparban tevékenykedő vállalatok vezetőivel találkozom, akiknek a magyarországi beruházásai hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaságnak ez a minőségi ugrása megtörténjen” – tájékoztatott.
Majd ennek kapcsán aláhúzta, hogy az elmúlt években előbb a mennyiségi ugrásra kellett koncentrálni, de a teljes foglalkoztatás megvalósításával, a növekedési pálya elérésével, a keleti és nyugati vállalatok fontos találkozási pontjává válással innentől a minőségi szempontok kerülnek előtérbe.
„A nemzetközi szinten, és így a bostoni vállalatokkal, az informatikai és gyógyszeripari cégekkel történő megbeszélések is már ennek jegyében történnek” – mondta.
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy péntek este részt vesz a Harvard Egyetem Európa jövőjéről szóló panelbeszélgetésén, amelyre örömmel fogadta el a meghívást.
„Ott is el fogom mondani, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban nagyon sokat veszített a súlyából, a tekintélyéből és a versenyképességéből, ugyanis nem volt képes arra, hogy egy háborút izoláljon, és ehelyett azt gyakorlatilag globalizálta, nem volt képes arra, hogy egy háborút a béke irányába tereljen, hanem azt a fegyverszállításokkal még súlyosabbá tette” – jelentette ki.
„Az Európai Unió nem volt képes arra sem, hogy megvédje saját polgárai biztonságát a tömeges illegális migrációs hullámoktól, épp ellenkezőleg, folyamatosan inspirálja ezeket a migrációs hullámokat. És az Európai Unió nem volt képes arra, hogy a saját gazdasági versenyképességét javítsa” – sorolta.
„És hogy miért is történt mindez? Mert az Európai Unió jelenlegi vezetése és a nagy európai tagállamok közül is több gyakorlatilag feladta saját akaratát, és egyfajta követő üzemmódra állt át. Gyakorlatilag a washingtoni demokrata párti adminisztráció iránymutatásai, döntései, elvárásai alapján cselekszenek” – vélekedett.
„Látszik, hogy a washingtoni nyomás sok európai fővárosban célt ér…, és Brüsszelben is célt tud érni” – fűzte hozzá.
Leszögezte, hogy ha az EU még egyszer komoly világgazdasági, világpolitikai szereplő kíván lenni, akkor vissza kell térnie a stratégiai autonómiához, a saját érdekeinek megfelelő fellépéshez.
„Ezt Magyarország az elmúlt majd másfél évtizedben bemutatta, hiszen mindenfajta progresszív nyomásgyakorlás dacára, a liberális mainstream mindenfajta iránymutatásai dacára egy, nemzeti érdekérvényesítésre alapuló politikát folytattunk, amely kifejezetten sikeres volt” – jegyezte meg.
„Én azt gondolom, hogy ha az Európai Unió sikeres akar lenni, akkor saját érdekei alapján kell stratégiai döntéseket hoznia, nem Washingtont kell követnie, mert annak látszik, hogy mi az eredménye: háború van a kontinensen, folyamatos migrációs nyomás alatt élünk, a versenyképességünk pedig csökken” – hangsúlyozta.
„Remélem, hogy az európai parlamenti választás majd segít ebben, és az európai parlamenti választást követően önálló európai akaratra épülő, autonóm európai stratégiát láthatunk megvalósulni” – emelte ki.
