2024. február 11. vasárnap. 4:44
A Mágnás Miska Szirmai Albert operettje alapján készült 1949-ben, s olyan nagy sikere lett, hogy feledtette a korábban forgatott két filmes adaptációt. A három felvonásos operett ősbemutatója 1916. február 12-én a Királyszínházban volt, s olyan nagy sikere lett, hogy még abban az évben a később világhírű rendező, Korda Sándor (1942-től Sir Alexander Korda) forgatott néma filmet, amely sajnos elveszett. A történetet másodszor 1942-ben vitték színre Pista tekintetes úr címmel. A filmben a prózai történetre helyezték a hangsúlyt. A filmet Daróczy József rendezte, Miska szerepében Halamay Tibor, Marcsáéban pedig Turay Ida volt látható.
A harmadig feldolgozás bombasiker lett, a Keleti Márton rendezte 1949-ben bemutatott Mágnás Miska zenés vígjátékot nem kevesebb mint 9 877 357 néző látta a mozikban, amire azóta sem volt példa, a mai viszonyok között pedig már nyilvánvalóan megdönthetetlen ez a rekord.
A Port.hu összeállítása szerint Keleti filmje 9 877 357 nézővel olyan klasszikus alkotásokat előzött meg, mint az Egri csillagok és A kőszívű ember fiai című történelmi filmeket.
A Mágnás Miska hatalmas sikerének egyik forrása a parádés szereposztás: Gábor Miklós (Miska), Mészáros Ági (Marcsa), az operetténekes Németh Marika (Rolla) és a korszak legendás operaénekese, Sárdy János (Baracs István). De még a mellékszerepekben is olyan nagyságok láthatók, mint például a Kossuth-díjas Gobbi Hilda, kleptomániás nagymamaként.
A két főszereplő: Gábor Miklós és Mészáros Ági
Fotó: Nemzeti Filmintézet
Felejthetetlen alakítást nyújt a két habókos grófot játszó Latabár Kálmán és testvére ifj. Latabár Árpád. Érdekesség, hogy a két testvér apja, Latabár Árpád az 1916-os ősbemutatón Korláth gróf szerepében volt látható.
A két testvér sokszor szerepelt együtt, 1928-tól zenés artistaszámokkal turnézott külföldön, a kritikusok szuperlatívuszokban méltatták és a legnagyobbakhoz, Chaplinhez és Buster Keatonhoz hasonlították őket. Bécsben is rendkívüli sikereket arattak, Max Reinhardt 1932-ben a berlini Grosses Schauspielhausba hívta meg őket. Világkarrier előtt álltak, ők azonban hazajöttek, mert magyar színészek akartak lenni.
A nagy nevettető, Kálmán árnyékában Árpádra kevesebb rivaldafény jutott. Kettősükben ő volt a megfontoltabb, mindig neki jutott a komolyabb-komorabb szólam, de ezt sosem bánta, mert a szakmai féltékenység teljesen hiányzott belőle. Keményen dolgozott egész életében, de soha nem lett olyan népszerű, mint bátyja, Latyi. Árpád számára a Mágnás Miska úgynevezett jutalomjáték lett, két évvel élte túl a film forgatását.
