A beszámoló szerint a legutóbbi áthelyezést tervező cégek között van a Miele háztartási gépgyártó, amely 2000 munkahely leépítését tervezi Németországban és 700 álláshely áthelyezését lengyelországi telephelyére. A Viessmann fűtésgyártó már korábban is áthelyezett 3000 munkahelyet Lengyelországba.
A Volkswagen tavaly közölte, hogy új akkumulátorgyárat épít az Egyesült Államokban, a BASF pedig bejelentette, hogy tízmilliárd eurót tervez befektetni egy petrolkémiai üzembe Kínában, miközben németországi központjában munkahelyeket szüntet meg. A francia acélcsőgyártó Vallourec tavaly szeptemberben bezárta a németországi termelést, míg a Michelin gumiabroncsgyártó és amerikai riválisa, a Goodyear azt mondta, hogy 2025 végéig szintén bezárják németországi üzemeiket.
Russwurm szerint egyre több vállalat jelezte, hogy „a türelmük Németországgal szemben véget ért”. Szerinte a gazdasági növekedés lassulása és a magas inflációs ráták, különösen az energia tekintetében, kevesebb beruházást eredményeztek, és Berlinben nincs stratégia a helyzet megfordítására. Ez viszont a gyártás fokozatos visszaeséséhez vezet – mondta –, és bár a meglévő gyártósorok egy ideig még működhetnek, „újak már nem épülnek Németországban”.
Sok vállalat a problémák egyik fő okaként a magas energiaárakat jelöli meg, amelyek azután szöktek az egekbe, hogy Németország 2022-ben elvesztette az orosz földgázhoz való hozzáférést. Ezt súlyosbította Berlin azon döntése, hogy fokozatosan kivonul az atomenergiából és a szénből, és átáll a megújuló energiaforrásokra, ami Russwurm szerint jelentős hátrányt jelentett a Németországban működő gyártóknak más iparosodott nemzetekhez képest.
„Senki sem tudja ma még biztosan megmondani, hogy milyen lesz az energiaellátásunk hét év múlva, és ezért senki sem tudja megmondani, hogy akkor milyen magasak lesznek az energiaárak Németországban. A vállalatok számára, amelyeknek beruházási döntéseket kell hozniuk, ez abszolút mérgező” – mondta a Financial Timesnak adott interjújában a hét elején, hozzátéve, hogy a kormány hibákat követ el energiapolitikáját illetően az ambiciózus klímaprogramjával, amelynek célja, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegességet érjen el, és 2030-ra az áramtermelés 80 százalékát szél- és napenergiára állítsa át.
„A vállalatok azt mondják, hogy egyre nehezebben tudnak hosszú távú tervezést végezni. nagy kétségeik vannak afelől, hogy ilyen körülmények között továbbra is németországban fektetnek-e be. máshol jobbak a feltételek, és külföldre mennek” – mondta Russwurm.
