G. Fehér Péter
2024. február 11. vasárnap. 6:59
Sok mindenre számítottunk az ukrajnai háború kapcsán, arra azonban nem, hogy északkeleti szomszédunknak új fővárosa lesz. Zelenszkij a menekülést fontolgatja, mivel az orosz egységek szisztematikusan őrlik fel az ukrán ellenállást, a hadsereg főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a leváltása pedig komoly elégedetlenséget okozott a fegyveres erők soraiban. Eddig is kész csodának számít, hogy nem tört ki Kijevben lázadás. Mindent figyelembe véve, logikus lépésnek látszik, hogy az ukrán kormány elhagyja az egyre jobban veszélyeztetett Kijevet, és attól távolabb rendezkedjen be.
A jelenlegi helyzetben az ukrán kormány NATO-támogatása csak akkor lehet hatékony, ha a kabinet elhagyja az ország középső régiójában lévő, jelenlegi fővárost, és nyugatabbra költözik, a lengyel határ közelébe.
A lehetséges új főváros neve: Lviv. A város nyolcvan kilométerre fekszik a lengyel határtól, a lengyelek simán „átsétálhatnak”, és hamar az új ukrán fővárosban lehetnek.
A város eredetileg Lengyelországhoz tartozott, de az ország 1772-es felosztása után a Habsburg Birodalom része lett, akkor kapta a nálunk is használatos nevét, Lemberget. Lakóinak száma csaknem egymillió. Érdekesség, hogy 1918-ban itt kiáltották ki a Nyugat-Ukrajnai Köztársaságot – a rövid életű államalakulatnak több neve is volt –, amelynek Lemberg lett a fővárosa. Ezt követte a Lengyelországhoz való csatolás, a második világháború után pedig a Szovjetunió tartott igényt a városra.
Lviv földrajzi fekvése ideális a NATO számára ahhoz, hogy közvetlen módon nyújtson katonai segítséget a haláltusáját vívó Zelenszkij-rendszernek.
Stephen Bryen, a Reagan-kormány védelmi helyettes államtitkára szerint a lengyelek így saját légvédelmüket használhatják a város védelmére. Lvivet az orosz rakéták a nagy távolság miatt nehezebben érik el – állítja az ismert geostratégiai elemző.
Mindez azonban azt is jelenti, hogy a háború nyugatabbra „költözik”. Átterjedhet Lengyelországra, a három balti államra, és ezen még az sem segítene, ha brit haderő is közvetlenül venne részt – London erre készül – az ottani harcokban. Ha a főváros átköltöztetése megtörténik, akkor Oroszország olyan előnyhöz jut, amelynek birtokában komoly feltételeket szabhat egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson.
Annál is inkább, mert Oroszország nagy offenzívára készül. Ne feledjük, hogy március 17-én Oroszországban elnökválasztás lesz. Putyinnak nem mindegy, hogy a választási kampányban hadserege milyen teljesítményt nyújt.
Az ukrán helyzet megítélése szempontjából alapvetően fontos, hogy miként alakul az ukrán belpolitika. Messze nem csitultak el azok a hullámok, amelyeket Zaluzsnij leváltása vert. A belső feszültségeket egyelőre, ha csak felszínesen is, Victoria Nuland „Ukrajna-szakértő” elsimította. A politikai ügyekért felelős amerikai külügyiállamtitkár-helyettes attól lett az ukrán ügyek felkent tudósa, hogy 2014 februárjában tevékenyen részt vett Viktor Janukovics törvényesen megválasztott ukrán elnök erőszakos módon, puccsal történő elűzésében. Az Euromaidan néven elhíresült tömegtüntetéseknek és lövöldözésnek nem sok köze volt a spontaneitáshoz, ezek nagyon is jól szervezettek voltak.
„Washington hivatalosan semmit sem mond az akkori kijevi őrségváltásról. A Fehér Ház szerint ez egy belső ügy volt, és így Washingtonnak egyetlen szó mondanivalója sincs az eseményekről. Természetesen ez nonszensz. Washington 2014 előtt manipulálta Ukrajna belpolitikáját, és Nuland volt a gyújtógyertya, aki berobbantotta az eseményeket, úgy, ahogy azt Washington akarta” – állítja Stephen Bryen.
Nuland annak hírére, hogy Zelenszkij leváltotta Zaluzsnijt, hirtelen Kijevben termett. A helyettes államtitkárnak az volt a feladata, hogy mérsékletre bírja Zaluzsnijt, mert félő volt, hogy a hadsereg leváltott főparancsnoka seregei élén az ukrán elnök ellen fordul.
Nuland elébe ment a dolgoknak, eddig nagyobb lázadásról nem érkezett hír, bár a biztonsági szolgálat egyik egységét feloszlatták, állítólag azért, mert fel akartak lázadni Zelenszkij ellen.
Sokat elmond Zelenszkij és az Egyesült Államok viszonyáról, hogy bár Nuland tárgyalt az ukrán elnökkel, közös fotó mégsem készült a találkozásról.
