A munkaügyi hivatal havonta mintegy 3200 euró állampolgári támogatást, lakbért és fűtéstámogatást fizetett nekik. A négytagú család egyébként gyorsan kapott lakást és helyet egy bölcsődében, miközben a németeknek gyakran nem jut elég bölcsődei férőhely – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Miután világossá vált, hogy a háború elhúzódik, a család 2023 elején visszautazott nyugat-ukrajnai otthonukba. Télen tértek vissza Schleswig-Holsteinbe, és az otthon töltött idő alatt is ugyanúgy zsebre tették a német adófizetők pénzét. A turpisság akkor derült ki, amikor téli visszatértükkor a család legidősebb gyermekének iskolai helyre volt szüksége.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség megerősítette a Focus című lapnak, hogy nem lehetetlen a jóléti rendszert ilyen módon kihasználni. Bár az ukrán menekültek jogilag egyenlőek a német állampolgárokkal ezekben a kérdésekben, az ellenőrzési mechanizmusok egy része nem érvényesül.
Hivatalosan csak akkor kaphat valaki ilyen állampolgári segélyt, ha nem rendelkezik negyvenezer eurónál többel, azonban míg a németeknél könnyű ellenőrizni ezt, addig az ukránoknál az a helyzet, hogy bevallásos alapon működik a dolog. A hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, amit az ukránok megadnak, mint adat – mondta a Focusnak Steffi Ebert, a thüringiai Schmalkalden-Meiningenben működő munkaügyi központ vezetője.
A nyugat-ukrajnai család esetében azonban elsősorban nem a vagyon ellenőrzésének hiánya okozta azt, hogy feleslegesen fizették a segélyt az adófizetők. Inkább az állami intézmények nem kommunikáltak egymással. A munkaügyi hivatal ugyanis nem tudott arról, hogy a fiú már nem jár napközibe.
Az ilyen ellenőrzés azonban nem szokványos, mert ezt a hatóságok rendszeresen elvégzik. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta azonban olyan sokan érkeznek Németországba, hogy a hivatalok és a hatóságok többszörösen túlterheltek – így gyakran előfordul, hogy egyesek kijátszva a rendszert rengeteg pénzhez jutnak, amelyet valójában a német adófizetők zsebéből vesznek ki.
Novemberi adatok szerint mintegy 700 ezer ukrán menekült részesül állampolgári segélyben Németországban, és többségüknek nincs munkája. Az akkori adatok szerint az ukránok mintegy 19 százaléka állt munkába.
Kiábrándító – így jellemezte a helyzetet Matthias Jendricke, a thüringiai Nordhausen megyei tanácselnöke.
A szociáldemokrata politikus azt hitte, hogy könnyebben be lehetne illeszteni az ukránokat a munkaerőpiacra, mint más menekülteket.
Az orosz támadást követő hetekben még Berlinből buszokkal is hozatott ukrán menekülteket az országába, ugyanis a megyének sürgősen munkaerőre volt szüksége.
De aztán „teljesen rossz irányba mentek a dolgok”, ugyanis a menekültek mindössze töredéke akart bekapcsolódni a munka világába.
Hasonlóan látja a helyzetet Joachim Walter kereszténydemokrata politikus. Ő is megyei tanácselnök a baden-württembergi Tübingenben megyéjében.
„Az ukrán menekültek munkába állási hajlandósága jelentősen csökkent a segélyezés miatt” – jelentette ki Walter.
