A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a tizenhat márkát, köztük az Alfa Romeót, a Fiatot, a Citroent, az Opelt és a Peugeot-t tömörítő konszern új beruházásának nyomán tovább erősödik hazánk szerepe az elektromos autóipari átállásban.
A Stellantis a szentgotthárdi Opel-üzembe hozza elektromobilitási stratégiájának kulcselemét, ahol így a hagyományos meghajtás mellett már az elektromos motorok gyártása is megkezdődhet, ráadásul az ehhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési és tesztelési tevékenységek is odaköltöznek – tudatta.
„Ez a részben termelésre és részben kutatás-fejlesztésre irányuló beruházás összességében 45 milliárd forintos értéket képvisel. Létrejön 110 új munkahely, s a kormány tízmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít ehhez” – mondta.
Majd hangsúlyozta, hogy a vállalat harminc országban rendelkezik gyártóbázissal, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi vetélytársa volt Magyarországnak a beruházásért folytatott éles versenyben.
„Az idő rohan, viszont úgy tűnik, hogy Szentgotthárd szerepe állandó tud maradni az Opel, vagyis most már a Stellantis konszern fejlesztésein belül” – fogalmazott, arra is kitérve, hogy ez még tovább erősíti a magyar-francia gazdasági kapcsolatokat a beruházási és a kereskedelmi oldalon egyaránt.
Mi több, a szavai szerint azért is külön értékes ez a siker, mert az országban jelen lévő öt, azaz rövidesen hat autógyártó közül ez az egyetlen egyelőre, amely magyar menedzsmenttel működik.
Szijjártó Péter beszédében az utóbbi évek válságait is érintette, amelyek következtében mára teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, és újra kellett gondolni a beszállítói láncokat.
Aláhúzta, hogy ennek fényében Magyarország különösképp büszke lehet az elmúlt időszak beruházási eredményeire, ugyanis miközben a tavalyi első félévben mintegy 30 százalékkal visszaestek globálisan a beruházások, addig itt sikerült 2023-ban megduplázni az addigi éves rekordot.
Tavaly a beruházásösztönzési rendszeren keresztül 209 vállalati beruházás érkezett Magyarországra 13 milliárd euró értékben, amelyek nyomán összesen nagyjából húszezer új munkahely jön létre.
„Ezekkel a beruházásokkal sikerült a gazdaságot a nehéz időkben is növekedési pályán tartani, a munkahelyeket pedig meg tudtuk védeni, és mindez segített nekünk abban is, hogy a külső körülmények miatt ránk háruló inflációs terheket az idei esztendő elejére már radikálisan tudtuk csökkenteni” – közölte.
A miniszter kifejtette, hogy a sikerek zászlóshajója a hazai autóipar, azon belül is az elektromos átállást célzó beruházások.
„A járműgyártás nagy forradalmi átalakuláson megy keresztül, s Magyarország ennek a nagy forradalmi átalakulásnak a győztesei közé tartozik a világban. Sőt, elmondhatjuk azt évtizedes, de akár évszázados távlatban is, hogy Magyarország most először halad elől egy nagy technológiai átalakulásban” – húzta alá.
„Nem egyfajta követő üzemmódban vagyunk, hanem diktáljuk a tempót” – fűzte hozzá.
Továbbá rámutatott, hogy a tavalyi beruházási csúcs 90 százalékban az autóipari cégeknek köszönhető, és körülbelül ez az arány figyelhető meg a létrehozott munkahelyek tekintetében is.
„Mára nem kérdés, hogy az elektromos autóipari átállásnak egy globális éllovasa vagyunk, hiszen nagy nyugati márkák helyezték, helyezik az elektromobilitási stratégiájuk fókuszpontját vagy legalábbis egy nagyon hangsúlyos szeletét ide, Magyarországra” – jelentette ki.
Végül üdvözölte azt, hogy hazánk öt évvel ezelőtt bekerült a világ húsz legnagyobb autóipari exportőre közé, és azóta is tartja a pozícióját, a szektor termelési értéke pedig az utóbbi tíz évben a 3,5-szeresére nőtt.
Bár a tavalyi végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az egészen biztos, hogy ismét megdőlt az ágazat teljesítményének rekordja, minthogy az első 11 havi adat 14 százalékos bővülést mutat, és ez a 12 800 milliárd forint máris meghaladta a teljes 2022-es összeget – szögezte le.
