Izrael hétfőn felszólította az ENSZ segélyszervezeteit, hogy segítsenek a gázai civilek evakuálásában az egyiptomi határnál fekvő Rafahból, a Gázai övezet legdélibb pontján, ahol a következő hadműveletet tervezik az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen. Az övezet északi részéről erre a területre telepítették ki korábban a palesztin lakosságot, ezért mintegy 1,4 millió civil él ideiglenes menedékhelyeken és sátrakban Rafah környékén. Izrael Rafahnál négy Hamász-egység felszámolását tervezi, amelyek az izraeli hadsereg (IDF) tisztjei szerint jóval gyengébbek, mint a korábban Hán-Júnisznál küzdő iszlamista fegyveresek.
A térségben a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként harcolhatnak a Hamász ellen a civilek jelenléte mellett anélkül, hogy áldozatokat szednének az áttelepített lakosság körében. Benjamin Netanjahu miniszterelnök pénteken katonai offenzívát hirdetett Rafah ellen, azt állítva, hogy enélkül Izrael nem érheti el célját, a Hamász katonai erejének felszámolását.
A város elleni katonai lépésekhez először meg kell védeni a civil palesztin lakosságot azokon a területeken, ahol a harcok zajlanak majd és ehhez pontos tervekre van szükség – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök vasárnapi, 45 perces telefonbeszélgetésükön Netanjahunak.
Kapcsolódó hír, David Cameron a BBC brit közszolgálati televíziónak adott hétfői nyilatkozatában kijelentette: Nagy-Britanniát nagyon aggasztja a Gázai övezet déli térségében, Rafah körzetében kialakult helyzet, mivel az ott összezsúfolódott civilek közül „sokan már négyszer, ötször, hatszor voltak kénytelenek elhagyni lakhelyüket”, mire eljutottak ebbe a térségbe. Cameron szerint „lehetetlen még csak elgondolni is, hogy ennyi ember között hogyan lehet háborúzni”. A Rafah környékén tartózkodó civileknek már nincs hova menniük, Egyiptomba nem tudnak távozni, észak felé sem tudnak menni, hogy visszatérjenek otthonaikba, mivel egykori lakóhelyeik jórészt megsemmisültek – mondta a brit külügyminiszter.
David Cameron felszólította Izraelt, hogy „álljon le és nagyon komolyan gondolja át” a helyzetet, mielőtt további katonai műveletekbe kezd. Hangsúlyozta: London mindenekelőtt a harci cselekmények haladéktalan szüneteltetését kívánja, és azt szorgalmazza, hogy a hadműveletek leállítása fenntartható tűzszünethez vezessen a harcok újbóli fellángolása nélkül. A brit külügyminiszter szerint ez szükséges az Izraelből elhurcolt túszok, köztük a brit állampolgárságú foglyok kiszabadításához, és ahhoz is, hogy segélyszállítmányokat lehessen bejuttatni Gázába.
A Gázában indított izraeli hadműveletek előzményeként a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet tavaly október 7-én összehangolt támadást hajtott végre Izrael déli térségében. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsebesült, és a terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak.
Cameron hétfői nyilatkozatában egy időben a londoni külügyminisztérium szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az elmúlt évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekmények; egyes illegális izraeli telepek zaklatással, megfélemlítéssel, erőszakkal próbálják rászorítani a palesztin lakosságot földjük elhagyására.
A London által bejelentett szankciók pénzügyi eszközeik befagyasztásával és beutazási tilalommal sújtanak több izraeli telepest, akiket a külügyminisztérium meg is nevez hétfői közleményében. Az ismertetett esetek egyikében egyetlen telepes húsz palesztin családot üldözött el fizikai fenyegetésekkel, erőszakkal ciszjordániai lakóhelyükről. A hétfőn meghozott szankciók előzményeként a brit kormány már tavaly decemberben bejelentette, hogy megtiltja olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.
