Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Az új köztársasági elnök beiktatásáig tehát Kövér László látja el az államfői feladatokat – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Mint a Századvég jogi tanácsadója kifejtette, a köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Hasonlóra volt már példa a rendszerváltás utáni magyar történelemben. Szűrös Mátyást 1989. március 10-én választották meg az Országgyűlés elnökévé, és így ideiglenes jelleggel ő látta el az államfői feladatokat 1989. október 23. és 1990. május 1. között. Őt követte – az MDF–SZDSZ-paktumnak megfelelően – Göncz Árpád, Magyarország első hivatalosan megválasztott köztársasági elnöke, aki szintén csak ideiglenes államfő volt, mivel Király Zoltán független parlamenti képviselő referendumot kezdeményezett a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról (amit az MSZP is támogatott).
Az 1990. július 29-én, rendkívül alacsony részvétel mellett lezajló – és így érvénytelen – népszavazást követően 1990. augusztus 3-án az Országgyűlés megerősítette a három hónappal azelőtti elnökválasztás eredményét, és így Göncz Árpád lett hazánk rendszerváltás utáni első államfője. 2010. augusztus 6-án választotta meg a parlament államfőnek Schmitt Pált, ő volt az első, aki nem töltötte ki köztársasági elnöki ciklusát: 2012. április 2-án – miután a diplomamunkája kapcsán plágiummal vádolták meg – lemondott államfői tisztségéről. Ezt követően 2012. május 9-ig, Kövér László házelnök töltötte be ideiglenesen a posztot megbízott köztársasági elnökként.
