Úgy tűnik, hogy az érhálózat egy figyelmen kívül hagyott agyi vízelvezető rendszert alkot, amely döntő szerepet játszik a központi idegrendszer egészségének és működésének fenntartásában.
Habár egyelőre csak egereknél és majmoknál mutatták ki, feltételezhetően jelen van az embernél is – ha így van, akkor újra kell gondolni az agy-gerincvelői folyadék keringését, amely olyan betegségek megértésére és kezelésére is hatással lehet, mint az Alzheimer.
Az agy-gerincvelői folyadék (liquor) egy színtelen folyadék, amely tápanyagokat szállít a központi idegrendszerbe, fenntartja a folyadékegyensúlyt, és eltávolítja a salakanyagokat az agyszövetből.
Az emberben a liquor folyamatosan ürül és cserélődik, naponta háromszor-ötször fordul meg. Ez a kiürülés az életkor előrehaladtával lelassulhat, összefügg az alvás minőségével és a kognitív funkciókkal.
A liquor keringésének ismerete alapvető fontosságú az emberi egészség és a betegségek megismeréséhez, de még mindig nem tudjuk, hogy hová kerül a folyadék, amikor az agyunk végzett vele. Évtizedekig a szakértők úgy vélték, hogy a liquor az agyat és a gerincvelőt körülvevő, speciális vénákon keresztül folyik el, a legújabb adatok azonban azt sugallják, hogy ez az elképzelés téves.
Lehet, hogy a liquor egyáltalán nem is az érrendszeren, hanem a szervezet nyirokcsomóin keresztül folyik el.
A dél-koreai Institute for Basic Science és az amerikai Missouri Egyetem kutatói által vezetett új tanulmány azonosított egy eddig ismeretlen átjárót, amely a liquort az agyból a nyaki nyirokcsomókba szállítja.
A nemzetközi kutatócsoport szerint az egereknél a torok felső részének közelében, közvetlenül az orruk mögött egy olyan jellegzetes nyirokérhálózat húzódik, amelyet eddig még soha nem azonosítottak egyértelműen.
A kutatók rágcsálók agyszövetébe és élő egerek agyába fluoreszcens markereket juttatva feltérképezték az orrgarati nyirokplexusnak nevezett hálózatot, és kimutatták, hogy ez a liquor elvezetésének egyik fő csomópontja.
Az eredmények megerősítik a korábbi, 2022-ben gyűjtött agyi képalkotó adatokat, amelyek szerint az egereknél a liquor az orrnyálkahártyában található nyirokcsomókon keresztül távozott.
Még ennél is ígéretesebb, hogy ez a nyirokplexus nem csak az egerekben van jelen. A vezető kutatók, Jin-Hui Yoon, Hokyung Jin és Hae Jin Kim rákevő makákók agyát is megvizsgálták, és pontosan ugyanott találtak hasonló struktúrát.
Bár a csapat nem láthatta az erek elvezetését működés közben, mint az egereknél, a főemlősöknél talált eredmények arra utalnak, hogy ez az útvonal konzerválódott a különböző emlősfajok között.
„Ez a felfedezés jelentős hatással lehet a károsodott liquorelvezetéssel kapcsolatos állapotok megértésére és kezelésére” – mondja Jin, aki az Institute for Basic Science és a Korea Advanced Institute of Science and Technology (KAIST) munkatársa.
Az emberi neurodegeneratív rendellenességek, például az Alzheimer-kór esetében az agyban gyakran halmozódnak fel olyan salakanyagok, mint a tau vagy az amiloid béta. A liquor keringése összefüggésbe hozható ezzel az eredménnyel.
Egereknél a kutatók megállapították, hogy az orrnyálkahártya nyirokplexusa az életkor előrehaladtával zsugorodik, és nem képes annyi liquort kiüríteni. Amikor a kutatócsoport ezeket a leépült ereket egy növekedési faktor fehérjével stimulálta, javítani tudták a folyadékelvezető funkciójukat, amely valószínűleg a neurodegeneratív kezelés célpontját jelzi.
Az emberek körében néhány újabb bizonyíték arra utal, hogy a liquor a koponyaidegeken keresztül a torok felső részén lévő orrüregbe tud elfolyni.
Ennek ellenére nem minden tudós van meggyőződve erről. Még mindig nem világos, hogyan folyik a liquor az orrüregből a nyaki nyirokcsomókba.
„Azt tervezzük, hogy az egerekből származó összes eredményt főemlősökön, köztük majmokon és embereken is ellenőrizzük” – mondja Gou Young Koh, az alaptudományi intézet vezetője.
