Zelenszkij a háború kellős közepén „lefejezte a hadsereget”

Az ukrán elnök döntését befolyásolhatta, hogy az ősz folyamán népszerűsége erőteljesen csökkent, míg a közvéleménykutatásokban Zaluzsnij tábornok, korábbi vezérkari főnök folyamatosan magas támogatottságot élvezett.

Múlt héten érkezett a hír, hogy Volodimir Zelenszkij néhány nap alatt felmentette az ukrán hadvezetés több magas rangú tagját is: csütörtökön Valerij Zaluzsnijt a fegyveres erők főparancsnokát, pénteken Szerhij Saptala vezérkari főnököt, vasárnap Szerhij Najevet az ukrán egyesített erők parancsnokát, valamint Makszim Mirgorodszkijt a fegyveres erők légi támadócsapatainak parancsnokát is menesztette.

Zelenszkij nem csak a vele szemben álló katonai vezetővel számolt le, mint az a cenzor.net című ukrán oldal információiból kiderül, az elnök „lefejezte a hadsereget a háború kellős közepén”.

Összesen 16 tábornokot és főtisztet váltott le, és csak tizenhárom tisztet nevezett ki a megüresedett pozíciókra.

Az ukrán elnök döntését befolyásolhatta, hogy az ősz folyamán népszerűsége erőtejesen csökkent, míg a közvéleménykutatásokban Zaluzsnij tábornok folyamatosan magas támogatottságot élvezett.

Sikeres ellentámadás

A tisztogatások első áldozata Valerij Zaluzsnij volt. Az észak-ukrajnai Zsitomir megyéből származó katonatiszt már 18 éves korában elköteleződött a hadsereg mellett. Zaluzsnij 1991-ben, miután kitüntetéssel végzett egy gépgyártó technikumban, az odesszai szárazföldi erők katonai intézetének kadétjaként folytatta tanulmányait.

A kitüntetéssel diplomázó tiszt a katonai szolgálat minden fokozatát teljesítette a szakaszparancsnoktól a kiképző századparancsnokon át a zászlóaljparancsnokig.

A tábornok legfőbb érdemének az 2022-es ukrán ellencsapást tartják.

2018-tól az Ukrán Fegyveres Erők Egyesített Műveleti Törzsének parancsnoka volt, 2021. július 27-én Volodimir Zelenszkij elnök kinevezte őt az ukrán fegyveres erők főparancsnokává.

A főtisztet 2022. március 5-én, vagyis tíz nappal Kelet-Ukrajna orosz megszállása után Zelenszkij tábornokká léptette elő, ami a legmagasabb katonai rang az ukrán fegyveres erőknél.

Nemzetközi szakértők és elemzők

„magas pontszámot” adtak Zaluzsnijnak az orosz hadsereggel szembeni küzdelem során mutatott hatékonyságáért.

Kifulladásig

Az ukrán haderő 2022 őszén Zaluzsnij vezetésével indította meg mindeddig az egyetlen átfogó és sikeres ellentámadását, melyet többek között az országba érkezett 12 darab amerikai HIMARS rakétaindító rendszerrel, valamint M777 típusú tarackokkal indíthattak meg. Utóbbi fegyver sokkal nagyobb tűztávolsággal és pontossággal rendelkezik, mint az oroszok által használt, nagyrészt még a szovjet időkben gyártott ütegek.

A herszoni és a harkivi ellentámadás során az ukrán erők elfoglalták a Dnyeper nyugati partját és Herszont (az egyetlen orosz kézre került területi székhelyet), valamint a keleti fronton fekvő Kupjanszk és Izjum városokat.

Csakhogy Herszon visszafoglalása és a északkeleti ukrán ellentámadás kifulladása után patthelyzet alakult ki a frontvonalakon, majd Oroszország visszavette a kezdeményezést a csatatéren.

A patthelyzet

Az ukrán erőknek tavaly nem sikerült véghez vinniük a nyugati szövetségesek által egyre türelmetlenebbül várt, ám jobbára csalódást keltő ellentámadást, az év októberére pedig az ukrán–orosz front is befagyott.

Zaluzsnij 2023 júniusában felhívást intézett a nyugati szövetségesekhez, melyben azt szorgalmazta, hogy lássák el Ukrajnát F–16-os vadászgépekkel, továbbá MGM–140 ATACMS taktikai ballisztikus rakétákkal. A főparancsnok arra hivatkozott, hogy az ukrán ellentámadást jelentősen lassítja a modern vadászrepülőgépek és a tüzérségi lőszer hiánya. A brit The Economist gazdasági és politikai szaklapnak adott, 2023. november 1-jén megjelent interjúban pedig kijelentette, hogy patthelyzet állt elő és elismerte, hogy alábecsülték „az orosz vezetés hajlandóságát a katonák feláldozására.”

A TASZSZ orosz hírügynökség egy közgazdász egyetemi tanárt, Dmitrij Oficerov-Belszkijt idézi, aki szerint a nyugati politikai elit és az ukrán fegyveres erők (immár csak volt) főparancsnoka között a viszony már 2023 tavaszán kezdett elmérgesedni, amikor Ukrajna „kénytelen volt” megkezdeni az ellentámadást.

Csakhogy az offenzívát az ukrán hadsereg parancsnoksága ellenezte, míg a fegyvereket futószalagon szállító Nyugat továbbra is ragaszkodott hozzá.

Miközben 2023 decemberében a Rusztem Umerov vezette kijevi védelmi minisztérium további 450–500 ezer fő – köztük a külföldre menekült hadkötelesek – mozgósítását javasolta, Zaluzsnij kijelentette, hogy a katonai parancsnokság nem támogatja a mozgósítást.

Azt viszont elismerte, hogy a vezérkarnak valóban szüksége lenne ennyi új katonára, új egységek létrehozására. Hozzátette: ez előre jelzi „a jövő évi veszteségeinket.”

Az utóbbi időszakban egyre feltűnőbbé vált a közötte és Zelenszkij elnök között húzódó ellentét kiéleződése. Tovább növelte a feszültséget, hogy a hadsereg főparancsnokának helyettese és legfőbb segítője, Hennagyij Csasztjakov november elején Kijev melletti otthonában halt meg tisztázatlan körülmények között, amikor felrobbant a kezében egy születésnapi ajándékba kapott kézigránát.

Saptala, a mintakatona

A tisztogatások áldozatává vált Szerhij Saptala vezérkari főnök is. Az 51 esztendős Saptala szintén egész életét a hadsereg kötelékében töltötte: 17 évesen, 1990-ben a Kijevi Felső Összhaderőnemi Parancsnokságnál kezdett szolgálni, első tiszti iskoláját az odesszai Szárazföldi Erők Intézetében fejezte be. A katonai karrier fokozatait szintén végigjáró későbbi főtiszt 2014-től egy éven át Kárpátalján is szolgált a Munkácsi Hegyi Gyalogdandár parancsnokaként.

Ellene is nyomozást, sőt eljárást indítottak az orosz szervek donbászi tevékenysége miatt. Az orosz bevonulást megelőzően, 2021 júliusában nevezték ki az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökévé. Egyesek szerint leváltásának fő oka a Zaluzsnijjal fenntartott barátsága volt.

Új vezetés, régi probléma

Ukrajnának új katonai parancsnoka van, de a problémák nem változtak – írja elemzésében a The New York Times.

A lap cikkéből kiderül: miután Volodimir Zelenszkij kinevezte Zaluzsnij helyére Olekszandr Szirszkij vezérezredest, a szárazföldi erők parancsnokát, az új vezetőnek egy elszántan támadó, most éppen az ősz óta ostromolt Avgyijivkát szorongató orosz hadsereggel kell szembenéznie. Úgy tűnik, a város rövidesen eleshet.

Elolvasom a cikket