A feltételezés azon alapul, hogy az aszteroidát felépítő kőzetben nagy mennyiségű foszfátot találtak. Kalciumban és magnéziumban gazdag foszfátásványt korábban még sosem találtak meteoritokban.
Az ásvány kémiai összetétele nagyon hasonlít a Szaturnusz Enceladus nevű holdjának jeges kérge alól kilövellő gőzökben található anyagokéhoz.
A foszfát az élet egyik alapvető építőköve, így tovább erősödik az egyik népszerű elmélet, amely szerint az általunk ismert élet a korai Földnek csapódó meteoritoknak köszönhetően jött létre.
A tudósok szerint az a világ, amelynek a Bennu egykor része volt, valószínűleg hasonlított az Enceladusra, csak jóval kisebb, nagyjából feleakkora volt. A Naprendszer formálódásakor ez az égitest egy másik objektummal ütközött és megsemmisült. Maradványai ma aszteroidaként keringenek a Naprendszerben.
Az OSIRIS-REx küldetés mindössze a harmadik alkalom, hogy az űrből aszteroidamintát hoztak a Földre. A Bennu esetében az oda-vissza út összesen hét évig tartott, a minták pedig 6,21 milliárd kilométeres utat tettek meg. A kapszula 2023 szeptemberében érkezett vissza épségben. Eleinte úgy tűnt, nem sikerül felnyitni, de szerencsére a problémát sikerült megoldani.
