MH
2024. február 15. csütörtök. 10:31
„Magyarország volt az egyetlen, aki ellene szavazott az uniós nagykövetek tegnapi ülésén, különben jóváhagyták volna a közel 200 orosz, kínai és más országbeli személyt és vállalatot célzó szankciócsomagot” – derült ki az amerikai lap híradásából. Egy meg nem nevezett tisztviselő szerint Budapest a kínai cégek miatt nem értett egyet.
Egy másik tisztségviselő szerint a magyar nagykövet „egy kicsit több időt kért a javaslatok tartalmának elemzésére”.
A tisztviselők szerint a szankciókról szóló megbeszélések folytatódnak, és valószínűleg az uniós miniszterek is áttekintik azokat a jövő heti ülésükön.
A Politico eközben arról írt, hogy ez a helyzet kétségessé teszi az EU azon törekvését, hogy február 24-ig új szankciócsomagot vezessen be Oroszországgal szemben. Ennek ellenére több, névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó diplomata arra számít, hogy a késedelem nem jelentheti a szimbolikus határidő elmulasztását.
Januárban egy magas rangú európai forrás azt mondta, hogy egy 13. oroszellenes szankciócsomagról tárgyalnak. Elmondása szerint az új szankciókat február 24-ig tervezik elfogadni, ezt a célt állítólag Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője tűzte ki.
Magyarország az ukrajnai konfliktus kezdete óta ellenzi az orosz energiaszállítások szankcionálását és a Kijevnek nyújtott katonai segítséget – fűzte hozzá lapszemléjéhez a RIA.
Az orosz hírügynökség kiemelte: a magyar parlament 2022 márciusában rendeletet hozott, amely megtiltotta, hogy az ország területéről fegyvereket szállítsanak a posztszovjet köztársaságba. Szijjártó Péter ezt azzal magyarázta, hogy Budapest a magyarok által lakott Kárpátalját igyekszik megóvni, ugyanis a területén keresztül szállított fegyverek legitim katonai célpontot jelentenének.
Magyarország vezetése többször kijelentette, hogy a béketárgyalások mielőbbi megkezdését támogatja.