Örményországról sokaknak talán csak a jereváni rádió és az Ararat konyak jut eszébe, a magyar külpolitika figyelme azonban nyilván jó okkal irányult rá az utóbbi időben. De miért is?
Magyarországról nézve Örményország valóban sokkal súlytalanabbnak tűnik, mint fordítva. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan régióban található, amelynek kiemelt fontosságot tulajdonít a magyar külpolitika – a Kaukázusban. A külkereskedelmi mérlegünk mindkét oldalon roppant szerény, de ez nem azt jelenti, hogy többet nem is lehet kihozni belőle. Ellenkezőleg: rendkívül nagy a potenciál Örményországban.
Itt mire gondoljunk: élelmiszeripar, szolgáltatások, energetika?
Az elmúlt másfél évben Jereván egyre aktívabban kísérletezik az orosz vezetésű politikai, gazdasági, szövetségi rendszerről való leválással, aminek az egyik legnagyobb akadálya az energiafüggőség. Az örmény gázimport 80 százaléka érkezik Oroszországból. Az euroatlanti integrációs törekvések miatt Irán, a fennmaradó 20 százalék forrása, nem számít valódi alternatívának. Ha tehát valóban ki szeretnének válni az Eurázsiai Gazdasági Unióból és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, a megújulók, valamint a geotermikus- és az atomenergia felé kell fordulniuk. Utóbbiak tekintetében a magyar cégeknek nemcsak a tudásbázisuk nagy, hanem az elfogadottságuk is. Örményország piaci szempontból ígéretes lehet a magyar élelmiszer- és gyógyszeripar számára, valamint a turizmusban is nagyok a kiaknázatlan lehetőségek. Jerevánt és Budapestet érdemes lenne légi úton összekötni. Érdemes hozzátenni, a kedvező adózási és szabályozási feltételek miatt általában igaz, hogy Örményország vonzó célpont lehet a külföldi tőkebefektetésen gondolkodó magyar vállalkozások számára. A hegyi-karabahi menekülthullám miatt most ráadásul nagy a munkaerőfelesleg, így minden munkahelyteremtő beruházást örömmel fogadnak.
Amikor az örmény elnök a múlt héten itt járt, nagy reményeket fűzött az országaink közötti kapcsolatokhoz. Ez némiképp meglepő, hiszen EU és NATO tagok vagyunk, de nem egy Francia- vagy Németország. Mire fel ez a nagy bizalom? Tudjuk be ezt a mostanában sokat emlegetett konnektivitásra épülő magyar külpolitikai stratégia sikerének?
Igen, talán pont ez az egyik oka. Magyarország úgy tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak, annak a két politikai, gazdasági és védelmi szerveződésnek, amely felé Jereván most tapogatózik, hogy közben tagja megfigyelőként a Türk Államok Szervezetének, és nagyon szoros kapcsolatokat ápol Bakuval és Ankarával. Velünk ellentétben Franciaország annyira nyíltan elkötelezett Örményország mellett, hogy ez beszűkíti a mozgásterét a régióban. Tehát egyik oldalról a kérdésére a válasz az, hogy Magyarországot a konnektivitásra épülő külpolitikai stratégiája teszi érdekessé. Ugyanis képes lehet közvetítőként fellépni a dél-kaukázusi államok között – és itt fontos felidézni, hogy a magyar diplomáciának sikerült már tető alá hoznia egy fogolycserét 2021-ben. Akkor a magyar légierő vitt haza öt örmény hadifoglyot Azerbajdzsánból. Tehát a konnektivitás, a közvetítés nem csak egy hangzatos jelszó lehet, hanem ez maga a valóság. És mint mondtam, nagyon komoly potenciál rejlik ebben. Másrészt, júliustól Magyarország lesz az EU soros elnöke, és ha a 2024-es évben döntő változtatásokat terveznej végrehajtani az örmény külpolitikai stratégiában, akkor Jerevánnak szüksége lesz a magyar támogatásra.
Mennyire reális egyébként Örményország európai integrációja? Hol tart most ez a folyamat?
Sehol, hivatalosan még nem is beszélnek erről, de azok számára, akik nyomon követik a régió fejleményeit, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez a törekvés létezik és hamarosan egy csatlakozási kérelem formájában fog testet ölteni. Ennek a közvetlen oka vagy előzménye az, hogy Jereván a kül- és védelempolitikáját az elmúlt 30 évben Moszkva támogatására építette fel, azonban az oroszok nem siettek segíteni, amikor Azerbajdzsán, Hegyi-Karabah elfoglalása után, benyomult Örményország nemzetközileg elismert területére is. Az örmény vezetés ezért úgy vélte, új partner után kell néznie. Bár Örményország NATO-tagsága a potenciális török vétó miatt egyelőre nehezen elképzelhető, az Európai Unió és a tagállamok mégis jelentős hozzájárulással tudnák erősíteni a védelmét.
A jereváni rádióval és az Ararat konyakkal indítottunk, a valóságban azonban ennél sokkal mélyebb a két nép, az örmények és a magyarok kapcsolata. Honnan ered ez, mire vezethető vissza?
Az örmény-magyar kapcsolatok hagyományosan kiválóak, és Grúziával vagy Azerbajdzsánnal szemben 800 éves múltra tekintenek vissza. A 2012 és 2022 közötti időszak volt egyedül az, amikor jelentősebb megtorpanás volt tapasztalható, de azóta sikerült helyrehozni a viszonyt. Az örmény diaszpóra Magyarországon legkésőbb a 13. század óta jelen van, a 17. századtól már tömeges formában. Azt is el kell mondanom, hogy valamennyi magyarországi kisebbség és etnikum közül a legsikeresebben ők integrálódtak nyelvileg, kulturálisan, és az identitás tekintetében. Az aradi vértanúk közül ketten örmények voltak, a dualizmus idején pedig több minisztert és egy miniszterelnököt adtak hazánknak Lukács László személyében. Szóval nagyon régi és szoros az az együttérzés és együttműködés, amely most újra lendületet vehet Magyarország és Örményország között.
