2024. február 17. szombat. 14:12
Frissítve: 2024. február 17. 14:59
Kunhalmi Ágnesnek és az egész baloldalnak úgy kellett Novák Katalin lemondása, mint egy falat kenyér. Azóta Gyurcsány 19 pontos kiáltványt szerkesztett a Facebookon, hogy követelje a közvetlen elnökválasztást. „Együtt a nép jogáért, hogy maga választhassa meg saját elnökét” – szól az utolsó pont. Mintha nem tudná, hogy Magyarországon a rendszerváltozás óta rögzítve van, hogy az Ellenzéki Kerekasztal azt a szabályt vezette be, hogy a parlament választja meg a köztársasági elnököt, nem a nép. A hazai közigazgatási struktúra ugyanis így a kormányhoz koncentrálja a hatásköröket, ezért jött létre az erős kormányhatalom és a kevésbé erős, de nagyon fontos jogosultságokkal rendelkező köztársasági elnöki intézmény.
Az pedig hab a tortán, hogy annak idején éppen az DK -előd SZDSZ fúrta a komcsikkal karöltve, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökké választása érdekében ne lehessen Pozsgai Imre személyéről közvetlenül dönteni. Pedig bár Pozsgai MSZP-s volt, ám később a Fideszhez közel álló politikát képviselt. Kövér László szerint is jobb köztársasági elnök lett volna, mint Göncz Árpád, akinek parlamenti megválasztásához az SZDSZ és az MDF paktumára volt szükség. Egy egész ország itta a levét. A Blokád című film jól érzékeltette, hogy Göncz mindössze néhány hónappal az első szabad választások után máris a lázadó, a rendszer megdöntésére készülő taxisok pártjára állt a komcsik érdekében, akiket az SZDSZ irányított.
Antall József súlyos betegségével ágyban feküdt, de volt ereje a pizsamás interjú megadásához, amelyben elhangzott a híressé vált mondata. „Én szolgálok. Addig, ameddig a szolgálatom hasznos. Teszem ezt a legjobb tudásom szerint, ameddig tudom és a magyar nemzet igényli. Hiszem, hogy népünk bizalmát meg fogjuk érdemelni az elkövetkező időben.” S hogy mennyire igényelte a nemzet a szolgálatát, azt a temetésén összegyűlt hatalmas tömeg mutatta, amely végigkígyózott a városon, hogy elkísérje őt a Fiumei úti temetőig. Jólesik a lelkemnek leírni, hogy én is ott voltam a gyászolók között a menetben. A nemzet ügye ugyanis már akkor millióknak volt fontos, még akkor is, ha a pártállami időkből való érkezés akkor nem tette lehetővé, hogy a társadalom egységes nemzeti pártra szavazzon. A legnagyobb ellensége ennek az SZDSZ volt, amely harsányan hazudta magát antikommunistának. De sajnos a Kisgazdákat és a kereszténydemokratákat is telerakták titkos ügynökökkel, akik úgy bomlasztották a nemzeti oldalt, ahogy csak tudták.
Most sincs ez másképp, csak a szereplők változtak. De ugyanúgy hazudnak, ahogy a kommunisták akkor. Bár ezek is kommunisták, csak liberálisnak hazudják magukat. Orbán Viktortól tudjuk, hogy a liberális nem más, mint a diplomás kommunista.
Kunhalmi Ágnes és Gyurcsány Ferenc élen jár ebben a küzdelemben.
Kunhalmi most azt mondja, hogy fogjon össze az összes baloldali ellenzéki párt a leendő köztársasági elnök parlamenti megválasztására. Eddig csak választási összefogást erőltetett a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választásra, ami nagyon valószínű, hogy nem fog összejönni, mert az MSZP olyan mélyre csúszott a népszerűségi listán, hogy inkább húzza a szekeret, mint tolja. Az összefogásra pont az MSZP-nek lenne nagy szüksége, hogy Gyurcsányékba belekapaszkodva nyerjenek valami szánalmas brüsszeli mandátumot, meg pozíciókat a településeken és a fővárosban. Saját erőből ugyanis erre kicsi az esély. Arról nem szólva, hogy tizenhárom-tizennégy év nem volt elég ahhoz, hogy saját erőből olyan vonzó arcot mutassanak föl, amelyre szívesen szavaznak a baloldali polgárok.
Gyurcsány pedig a tőle megszokott szemforgatással kifejezetten a közvetlen elnökválasztás mellett agitál. Miközben a korábbi köztársasági elnökválasztásokon ezt meg sem említette, saját jelöltet viszont annál inkább állított Majtényi László, majd Iványi Gábor személyében.
Kocsis Máté Facebookján így fogalmazott: „Feri bátyám! Amikor baloldali többségű volt a parlament, akkor valamiért nem jutott eszükbe maguknak, hogy közvetlenül válasszunk államfőt. Az áldóját neki!”
Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz – mondja Márai. Gyurcsány azonban mégis retteg ettől, mert ő csak egyet akar, a hatalmat, miközben az emberekre erre magasról tesz. De peche van. A magyarok ezt ugyanis anélkül is tudják, hogy kimondaná. Ezért nem fog nyerni Magyarországon talán sose ebben a földi létben.
A szerző újságíró