Az állatokról emberekre terjedő betegségek súlyosak is lehetnek

Szirtes Györgyi
2024. február 17. szombat. 5:32

Sok ember találkozik állatokkal vagy él közvetlen közelükben a mindennapok során. Az állatok világszerte élelmiszert szolgáltatnak, lehetnek házi kedvencek, társul szolgálnak utazáskor, sportoláskor, az ember találkozhat velük állatkertben vagy kirándulások és szabadidős programok során, szerepük lehet az oktatásban, illetve előfordulnak városi és vidéki környezetben is.

Az állatok azonban néha veszélyes kórokozókat hordozhatnak és terjeszthetnek, melyek az embereket is megbetegíthetik. Az állatról emberre terjedő fertőzéseket zoonózisoknak nevezzük. A zoonózis fajtájától függően a fertőzött állatok teljesen egészségesek, tünetmentesek is lehetnek, még akkor is, ha emberre veszélyes kórokozót hordoznak. A zoonózisok világszerte gyakori megbetegedésnek számítanak, a kutatók szerint 10 fertőző megbetegedésből több mint 6 hátterében zoonózis állhat.

A közeli állat-ember kapcsolat és kontaktus miatt fontos tisztában lenni a zoonózisok terjedési módjaival, melyek az alábbiak lehetnek.

Direkt kontaktus: nyállal, vérrel, vizelettel, széklettel vagy más testnedvvel való érintkezés útján, valamint simogatás, érintés, harapás vagy karmolás révén.

Indirekt kontaktus: olyan tárggyal, felülettel való érintkezés során, amelyet az állat érintett korábban (pl. akvárium, állatketrec, baromfiól, növények, talaj, állateledel, vizes tálka).

Vektor útján: kullancs-, bolha- vagy szúnyogcsípés által; ilyenkor a gazdaállat hordozó szerepet tölt be (ún. vektor).

Fertőzött étel fogyasztása: jellemzően pasztörizálatlan tej, nem megfelelően megfőtt vagy átsütött tojás és hús, fertőzött állati ürülékkel szennyezett nyers zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával.

Fertőzött víz fogyasztása: fertőzött állat ürülékével szennyezett víz által.

A zoonózis megbetegedéseket az egészséges emberek is elkaphatják, azonban vannak, akik nagyobb eséllyel betegednek meg. Az ő esetükben különösen fontos a megelőzésre törekvés, mert náluk akár halálos szövődmény is kialakulhat.

Magasabb kockázatnak vannak kitéve az 5 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebbek, a legyengült immunrendszerűek és a várandós nők.

Bizonyos intézkedések segíthetnek a zoonózisok megelőzésében. Ilyen a megfelelő kézhigiénia és a rendszeres kézmosás: állatok környezetében való tartózkodás után mindig mosson kezet, akkor is, ha nem érintette meg az állatot! Lehetőleg kerülje a szúnyog-, bolha- és kullancscsípéseket! Ügyeljen az élelmiszerek megfelelő tárolására! Lehetőleg kerülje az állatharapásokat és karmolásokat!

Elolvasom a cikket