Az átkelő és az út védelmére kiszolgált katonákat, azaz veteránokat telepítettek ide. Ekkor épült fel a fenékpusztai római erődítmény. A már korábban is lakott területen gyökeret eresztett rómaiakat semmi nem tudta elkergetni erről a vidékről, még az sem, hogy 433-tól a terület a hun birodalomhoz tartozott. Attila halála után germán törzsek vették át a hatalmat itt. A veteránok utódai igen életrevalóak lehettek, a sokat emlegetett Balaton környéki borkultúra nélkülük ma nem virágozhatna. A fenékpusztai római erőd épületeinek nagy része máig feltáratlan, maradványai közül csak három látható: az erőd déli kapuja, a bazilika és egy raktárépület romjai.
Fenékpusztán az 1820-as évek elején építették meg a Festetics majort, központjában a klasszicista stílusú Kiskastéllyal. Korábban a bécsi udvar spanyol lovasiskolája volt a majorság helyén, amelyet 1739-ben vettek meg a Festeticsek, akik európai hírességű ménest telepítettek Fenékpusztára – amelynek aranykora Festetics II. Tasziló idejére tehető, aki szép eredményeket ért el a lovassportban. Ezzel egy időben a keszthelyi Georgikonon ménesmesteri és lovászképzés folyt. 1894-re alakították ki a ma is látványos Fenyves-allét, amin keresztül a Festeticsek a kastélyból egyenesen a kiskastélyig tudtak kocsizni. Egészen 1938-ig folyt lótenyésztés a birtokon, azt követően lenüzem, kendergyár és termelőszövetkezet működött a területen.
Ma lovat ezen a környéken nemigen találtunk eddig. Tavaly, az év végén adták át, onnantól egykori szépségében látogatható és korhű környezetében idézi a Festeticsek fénykorát és lótartási hagyományait a főúri család gazdag örökségét bemutató Fenékpuszta majorság.
A nagy felújítási munkálatok első ütemében, több mint 1,6 milliárd forint európai uniós támogatásnak köszönhetően a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. a kiskastélyban kiállítást rendezett be, a kancaistálló területén többfunkciós közösségi teret hozott létre, míg az istállóban tizenkét lónak megépített állás kapott helyet.
A kiskastély alsó szintjén megnyílt tárlat a Festeticsek és a lótenyésztés kapcsolatát mutatja be, míg az emeleten kialakított Gróf úr szobájában a Festeticsek öt generációjának portréi tekinthetők meg. A többfunkciós közösségi tér rendezvények és időszakos kiállítások helyszíne lesz.
A második ütemben, 1,4 milliárd forint uniós támogatásnak köszönhetően létrehozták a ménes emlékmúzeumát, lovas táborhelyet, illetve egy kulturális rendezvényközpontot alakítottak ki a majorságban. A borjú- és a gulyaistállók területén lovas múzeum jött létre. Az Emlékmúzeum az egykori gulyaistállóban klasszikus, míg a borjúistállóban 21. századi interaktív eszközökkel mutatja be a fenéki ménest, továbbá a Festeticsek-féle lótenyésztés és lóversenyeik történetét.
A fenékpusztai újmajorhoz köthető egy nem csak ezen a helyen érdekes irodalomtörténetinek is mondható esemény, 1828-ban itt született Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia. Édesapja, Szendrey Ignác ebben az időben tiszttartóként szolgált a Festetics uradalomban.
