Az Amazonas a világ biológiai sokféleségének több mint tíz százalékát őrzi, miközben segít stabilizálni a globális éghajlatot azáltal, hogy mintegy két évtizednyi, a bolygót felmelegítő szén-dioxid kibocsátásának megfelelő mennyiséget tárol.
Az erdőirtás, az aszály, a tűzvész és az emelkedő hőmérséklet okozta stressz azonban aláásta az Amazonas erdeinek sokkokkal szembeni ellenálló képességét, és a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez egy úgynevezett „fordulópontot” idézhet elő, ami a következő évtizedekben visszafordíthatatlan átalakulást idézhet elő a létfontosságú ökoszisztémában.
A Nature című folyóiratban közzétett, legújabb tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport drámai bejelentést tett: becslésük szerint 2050-re az Amazonas mintegy 10-47 százaléka lesz kitéve olyan stressznek, amely az ökoszisztéma széles körű változásához vezethet. Ez a szakemberek szerint azt eredményezheti, hogy a kritikus ökoszisztéma nem tudja többé elnyelni vagy akár ki is szabadíthatja a benne tárolt szenet, ami tovább fokozza a globális felmelegedést és fokozza annak hatásait.
Közeledünk egy potenciális, nagy léptékű fordulóponthoz, és lehet, hogy közelebb vagyunk mind helyi szinten, mind a rendszer egészében ehhez, mint azt korábban gondoltuk – mondta Bernardo Flores, a brazíliai Florianopolisban található Santa Catarina Szövetségi Egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Korábbi kutatások szerint a globális felmelegedés – amely átlagosan mintegy 1,2 Celsius fokkal melegítette fel a Föld felszínét az iparosodás előtti szinthez képest – önmagában is sokkal szárazabb, szavannaszerű állapotba taszíthatja az Amazonast. A legújabb tanulmány szerint ennél bonyolultabb is lehet a sorsa.
Míg egyes területek „fehérhomokos szavannákká” alakulhatnak át (ezek már most is terjednek az erdőtüzek után), addig az Amazonas más területein az invazív fűfélékkel vegyes, tűztűrő fák foltos borítása alakulhat ki.
A csapadékosabb területek leromlott erdők maradhatnak, kevesebb fafajjal és nagyobb arányban gyorsan növő növényekkel, például bambusszal.
Bizonyítékunk van arra, hogy az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges aszályok és a tüzek befolyásolhatják az erdő működését – mutatott rá Adriane Esquivel-Muelbert, a brit Birmingham Institute of Forest Research társszerzője. – Emellett megváltoztathatják, hogy mely fafajok képesek integrálni az erdőrendszert.
A szakemberek emlékeztettek: az Amazonas vidékét az elmúlt hónapokban brutális aszály sújtotta, amely elapasztotta a kulcsfontosságú vízfolyásokat, elsorvasztotta a termést és felszította az erdőtüzeket. A World Weather Attribution csoport tudósai szerint a történelmi jelentőségű aszályos időszakot elsősorban az éghajlatváltozás okozta, nem pedig a természetben előforduló El Nino időjárási jelenség. Flores szerint a súlyos aszály viszont előrevetíti a régióban a 2030-as évek elején várható éghajlati viszonyokat. Hangsúlyozta: az esőerdők sorsa és az erdőpusztulás következményei globális problémát jelentenek.
