Svéd fémparádé thai csirkével, sörrel, őserdővel és szavannával

LMA
2024. február 18. vasárnap. 13:00

Sikeresek, a pénzhiány miatt mégis jórészt „fóliázva” tengetik napjaikat a Dél-Afrika által vásárolt Gripenek – egy mondatban talán így lehetne a legtömörebben összefoglalni az ország vadászépprogramjának történetét. Pedig minden olyan szépen indult, hiszen 1998-ban ez az állam volt az első külföldi megrendelője a típusnak. Johannesburg a típust az F–16, az F/A–18 és a Mirage 2000 leváltására szerezte be.

Itt még minden nagyon szépnek látszott: Gripen bemutató Dél-Afrikában 2004 nyarán

Itt még minden nagyon szépnek látszott: Gripen bemutató Dél-Afrikában 2004 nyarán

Fotó: AFP/Alexander Joe

Első körben kilenc gépre jelentettek be igényt 2006-2008 közötti szállítással, majd egy tucatra opciót kötöttek olyformán, hogy azokat a gyártó 2009-2012 között készíti el. Végül huszonhatot szereztek be, de ebből jelen állapot szerint nagyjából hat van bevethető állapotban, míg a többi – gondos háziasszony módjára – vákuumfóliában várja a szebb napokat.

Ami ugyanakkor biztosan kijelenthető, amit repképesen tartanak, annak a rendelkezésre állási rátája meghaladja a kilencvenöt százalékot, ami igen jó aránynak tekinthető.

A cseh légierő egyik vasmadara

A cseh légierő egyik vasmadara

Fotó: AFP/Michal Cizek

Csehország 2001. december 10-én jelentette be, hogy ők is Gripent fognak venni – ám az élet a 2002-es augusztusi nagy árvíz képében kegyetlenül keresztülhúzta Prága számításait. A kasszaürítő természeti csapás nyomán a csehek 2003-ban úgy döntöttek, hogy a vásárlás helyett más konstrukció, azaz a lízingelés mellett teszik le a garast. Az ország összesen tizennégy géphez jutott hozzá ebben a formában, melyek 2005-2006 folyamán landoltak. Fontos megjegyezni, Prága kizárólag légvédelmi szerepkörben, míg mi a klasszikus hármas feladatkörben, azaz csapásmérés-felderítés-légi harc céljára vetjük be őket.

A csehek Gripenjei az elmúlt időszakban több mint harmincnégyezer órát töltöttek a levegőben. Első kiküldetésük 2009-ben volt, amikor az önálló légierővel nem rendelkező három balti állam légterének védelmében dolgoztak. A kiküldetés során a cseh pilóták nyolc ízben fogtak el felderítő/kémkedési céllal cirkáló orosz vasmadarakat. A NATO felkérése alapján azóta párszor újráztak, mivel az Eurofighter típushoz képest fele akkora költséggel és egyharmad kiszolgáló létszámmal képesek a tartós kitelepülésre.

A legújabb vásárló Brazília: egy E kivitelű gép felszállás előtt

A legújabb vásárló Brazília: egy E kivitelű gép felszállás előtt

Fotó: AFP/Evaristo Sa

A Thai Királyi Légierő 2007. október 17-én jelentette be, hogy az igencsak koros F–5E Tiger II vadászbombázóit tizenkét Gripennel váltja fel. Az első hatot 2010-ben állították szolgálatba. Jelenleg tizenegy gépet tudnak fölvonultatni, mert 2017-ben egyet a pilótával együtt elvesztettek. A vadászok a Surat Thani légibázison (Bangkoktól durván ötszázötven kilométerre) teljesítenek szolgálatot. A szakportálok hírei alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a svéd ipar terméke a thai viszonyok között is kiválóan megállja a helyét.

Brazília korábbi elnöke, Jair Bolsonaro száll be egy frissen vásárolt gép fülkéjébe

Brazília korábbi elnöke, Jair Bolsonaro száll be egy frissen vásárolt gép fülkéjébe

Fotó: AFP/Sergio Lima

A Gripenek sikertörténete amúgy mostanság is íródik, hiszen Brazília is vásárolt belőlük szerény negyven példányt. A flottából eddig kilencet juttattak el tengeri úton Dél-Amerikába, egészen pontosan Navegantes kikötőjébe, ahonnét kissé szokatlan módon két kilométert vontatták őket a földön a legközelebbi légikikötőig. Ha minden igaz, a teljes mennyiségből majd tizenöt darabot fognak legyártani Brazíliában. Az ország egyébként a Gripen legmodernebb verzióját testesítik meg. A repülőgépek leszállítására 2019 és 2024 között kerül sor

Elolvasom a cikket