A szarvascsőrűek azon kevesek közé tartoznak, akik fejlett ismeretekkel rendelkeznek – erősíti meg egy új tanulmány. Ez az okos képesség akkor jön jól, amikor a fészkelő nőstények a fák odvaiba zárkóznak, és arra számítanak, hogy párjuk elhozza nekik az élelmet.
Ahhoz, hogy tojásaikat biztonságban lerakhassák és gondozhassák, a nőstény szarvasicsőrűek sárral, kakival, nyállal, gyümölcsökkel és fakéreggel téglázzák be magukat a menedékükbe. Csak egy keskeny rést hagynak a hímek táplálékszállítására.
Ahhoz, hogy a bennük élő utódok életben maradjanak, a hím szarvasbogaraknak meg kell érteniük, hogy párjuk akkor is létezik, amikor nem látják őket.
„Evolúciós szempontból az a képesség, hogy más állatokat és tárgyakat reprezentáljanak, amikor azok nincsenek szem előtt, nagy adaptációs előnyöket biztosít olyan tevékenységek során, mint a táplálékszerzés és a ragadozók elkerülése” – magyarázzák Ruitong Yao és Elias Garcia-Pelegrin, a Szingapúri Nemzeti Egyetem pszichológusai egy új tanulmányban.
Mégis, a hírhedten okos vajrúfélék és a pimaszul okos papagájokon kívül korábban nem ismertek olyan madarakat, amelyek a főemlősökhöz hasonló mértékben rendelkeztek volna tárgyállandósággal. Bár más madárfajokat is teszteltek, azok az emberi gyerekeknél megfigyelhető hat fejlődési szakaszból csak a negyedikig jutottak el.
Hogy megnézzék, mennyire fejlettek a szarvascsőrűek tárgyállandósági képességei, Yao és Garcia-Pelegrin hat nagycsőrű madarat tett próbára.
Megtanították őket arra, hogy egy csípéssel jelezzék, hol van a látható jutalomfalat. Ezután a madarakat egy sor olyan feladatra vitték át, amelyek a tárgyállandóság egyre nehezedő szintjeit tesztelték. Az ötödik szakaszban a madarak megfigyelték, ahogy egy jutalmat a pohár alá helyezték, majd az átkerült egy másikba.
Azzal, hogy a madarak jelezték, melyik pohárba került a csemege, bizonyíthatták, hogy megértették a látható elmozdulást.
Végül a kutatók által vizsgált mind a hat madár képes volt elérni a tárgyállandóságnak ezt a szintjét, és jól megérdemelt jutalomként megkapta a csemegét.
Objektum doboz
A szarvascsőrűek közül csak hárman jutottak el a hatodik szakaszig: a láthatatlan elmozdulásig. Ebben a fázisban a madarak nem láthatták azt, ahogy a finomság egyik pohárból a másikba kerül. Ehelyett a jutalomfalatot egy kis, piros doboz alá rejtették, majd egy nagyobb alá vitték. Amikor a piros dobozt kivették a csésze alól, és megmutatták, hogy üres, néhány madár rájött, hogy a jutalomfalatnak az utolsó csésze alatt kellett maradnia; még akkor is, ha közvetlenül nem látták, hogy ez megtörtént.
A láthatatlan elmozdulás megértése bonyolultabb, és különböző kognitív készségek integrálását foglalja magában, beleértve a memóriát, a térbeli gondolkodást és a logikai következtetést – írta Yao és Garcia-Pelegrin a Biology Letters tudományos szaklapban megjelent tanulmányban.
Érdekes módon a három madár, amely nem jutott túl a tárgyállandóság ötödik szakaszán, nem rendelkezett tenyésztési tapasztalattal. Ez lehet, hogy csak véletlen egybeesés, mivel csak hat madarat vizsgáltak, de az is lehet, hogy ez arra utal, hogy a tárgyállandóság fejlettebb szintjei megtanulhatók a párjukkal való etetés vagy táplálékfogadás tapasztalataiból.
A kutatócsoport eredményei arra utalnak, hogy ezek az állatok a magas intelligenciájú madárfajok egy figyelmen kívül hagyott csoportját alkothatják.
