A 21. századi hippibusz

ID. Buzz. Talán az egyik legfeltűnőbb autó, ami létezik ma a piacon. Formája remekül idézi a ’60-as, ’70-es évek VW T1-esét, közismertebb nevén a „hippibuszt”. Került bele egy csepp Woodstock, egy kanál hóbortosság, borsos felárért kétszínű fényezés, így teljes a retro hatás. Ugyanakkor modern, friss és tetszetős a dizájn. Az eleje telitalálat, ahogy a profilja is, a hátuljához érve viszont mintha egy kicsit elfáradt volna a tervező csapat.

Szerintem lett volna még benne lehetőség, én visszaküldtem volna még egy fazonigazításra. De tényleg csak a feneke miatt! Az öltözék többi része remekül szabott. Meg is bámulja rendesen az utca – és az országút – népe! Kedves megjelenésével mosolyt csal az arcokra. A gyerekek rajonganak érte, rángatják anyjuk-apjuk kezét, és kikerekedett szemekkel kiabálják: „nézd, nézd, milyen autó!” vagy „apa, végre ott egy Buzz!”

Szóval nagyon menő a VW ID. Buzz, annyi szent! Manapság divat ennyire és ilyen módon különbözni másoktól. Nem csak sorhatos gurgulázással, durrogó kipuval és a szélesen domborodó sárvédőívekkel lehet vagány egy autó, hanem így is. „Cukisággal”. És más értelemben is trendi az ID. Buzz, ugyanis villanyautóról beszélünk. Ezért van a Buzz előtt az ID., mely nevet a VW-nél csak az elektromos autóknak osztogatják. De míg a többieknek csak egy számuk van az ID. előtag után (ID.3, ID.4, ID.5, ID.7), ennek van rendes neve is: Buzz!

De ezzel a trendiséggel sajnos együtt jár az is, hogy nem utazhatunk vele messzire. Legalábbis nyugodtan nem. Ez nem egy TDI, amivel kimehetnénk a világból. A hivatalos WLTP mérés szerint 420 km a hatótávja, a mi mérésünk szerint pedig kb. 390 km. De csak amíg nem kell sűrűn fűteni vagy párátlanítani, és amíg a városban maradunk. Ami ugye főként lassú haladásból áll, továbbá gyakori a fékezés, amely az elektromos autók számára töltést generál.

Márpedig a 2,5 tonnás test tetemes tehetetlenségéből adódóan ez az energiaforrás nem elhanyagolható. De ebből az „idilli” környezetből kilépve látványosan megcsappan a hatótáv, és az óriási tömeg is hirtelen az ellenségünkké válik. Ahogy emelkedik az átlagsebesség, úgy nő az étvágy, ezzel együtt pedig értelemszerűen csökken a megtehető kilométerek száma.

És 80-90 km/h fölött ez a hatás hatványozottan jelentkezik. Tehát ha utazás, akkor az férjen bele kb. 290-300 km-be. Illetve ha nem akarunk aggasztóan alacsony tartalékkal megérkezni az úticélunkhoz, akkor inkább 270-280-ba. Ha pedig még hideg is van odakint, és nem szeretnénk fázni utazás közben, akkor maradjunk inkább a 240-250 km-es távnál – és legfeljebb 110 km/óránál.

Na persze, ha útba ejthetünk egy atomgyors töltőt, és bízunk benne, hogy nem is kell majd sorban állni az éltető áramért, akkor más a helyzet. Az ID. Buzz ugyanis egyenáramról akár 170 kW-tal is képes táplálkozni, így fél óra alatt megszívhatja magát árammal (drága pénzért), és már mehetünk is tovább. Újabb 250-300 km-t a következő töltőig, már ha van arrafelé, amerre mennénk. Hogy mit csinálunk a félórás töltések alatt? Nos, ha van társaság, akkor kávé, szendvics, fagyi a benzinkúton (szintén jó pénzért)… Így el tudok képzelni egy kiscsoportos vagy egy családi kirándulást a Buzzal.

Hely van benne bőven, persze nem akkora, mint egy Multivanben, de még így is nagyon szellősen elfér benne öt ember. Nem elírás, öt ember, az ID. Buzz ugyanis ötszemélyes. (Később lesz nyújtott tengelytávú, hétszemélyes változat is.) Cserébe a csomagtere gigászi, 1.120 literes, melynek padlója szintezhető. Az alsó részbe simán beférnek a töltőkábelek, melyek egyébként egy összehajtható dobozkában is tárolhatók, így némi odafigyeléssel 100%-ban biztosítható, hogy ne kerüljenek kapcsolatba a csomagjainkkal. A magasabb állásban egy szintbe kerül a padló a lehajtott üléstámlákkal, innen már csak egy matrac kérdése, hogy kényelmes fekhelyet csináljunk az ID. Buzzból.

Ahogy a régi kis T1-esnek, ennek is a hátuljában, a padló alatt van a motorja. 204 lóerős teljesítménnyel és 310 Nm-es forgatónyomatékkal bír a masina, és a hajtás a hátsó kerekekre megy. De ettől még nem lett driftelő bestia a Buzz, és a tipikus, villanyautós gyorsulás is elmarad (bő 10 másodperc a 0-100 km/h). Ez nem vág hátba padlógázra. Nem derült égből villámcsapásként érkezik az ereje, hanem nagyjából úgy, mint egy élesebb gázreakciójú benzinesé. Normálisan.

A végsebessége 145 km/óra, amely az itthoni 130-as plafon ismeretében irreleváns, de azért jó tudni – a csehek például már nagyon kacérkodnak a 150 km/órás limittel. A futómű hangolása komfortos, és az alacsony súlypontnak (akkumulátornak) köszönhetően az oldaldőlése sem jelentős ennek a méretes bódénak. Nagy alapterülete ellenére könnyű vele parkolni, és nem csak a radarok illetve kamerák asszisztenciájának köszönhetően. Sokkal többet számít, hogy az első kerekek brutális szögben elfordíthatók, így a fordulókör elképesztően kicsi.

A beltér hangulata kellemes, sőt, ebben a színösszeállításban kifejezetten vidám. Az első üléseken mindkét oldalon van kartámasz, akárcsak a Multivanben. Nagyon kényelmes, de kiszállás előtt mindenképp javasolt ellenőrizni, hogy fel van-e hajtva az ajtó felőli. Vezetni megnyugtató érzés, az utastérben csönd honol, ezzel a kormányszöggel bárhová befordul, és a kilátás is pazar minden irányban.

A középső érintő-kijelző és az alatta lévő tapizós felület nem tartozik az autóipar mai vívmányainak legjobbjai közé, ahogy a kormány mögött lévő kicsike display sem. Ugyanaz, mint a több ID. modellben vagy a Skoda Enyaq-ban. Láttunk már jobbat is.

Jó hír viszont, hogy zökkenőmentesen működik az Apple CarPlay, ráadásul vezeték nélkül, és ez minimalizálja is az autó eredeti menürendszerével való érintkezést. Rengeteg USB csatlakozó van mindenhol, valamint elől egy vezeték nélküli töltő is, amely életben tartja a vezető mobilját, még mielőtt álomba merülne a kegyetlen Bluetooth és GPS használattól.

Számos praktikus megoldásra bukkanhatunk az utastérben, sőt, ha jobban keresgélünk, kedves részleteket – pl. szmájlikat – is találhatunk. A hátsó üléseken is nagyon kellemes az utazás, és nagyon könnyű a beszállás a motorosan mozgatható tolóajtókon keresztül.

A konkurensek meghatározásakor komoly bajban vagyunk, hiszen ehhez fogható különlegesség nincs ma a piacon. De ha csak a funkcionalitást és a műszaki tudást nézzük, találhatunk neki ellenfelet.

teszt és fotó: BG, SportVerda

Elolvasom a cikket