A B3-vitamin természetes módon számos élelmiszerben megtalálható, többek között a májban, a csirkemellben, a tonhalban, a földimogyoróban és az avokádóban.
Bár a B3-ra az idegrendszer, az emésztőrendszer és a bőr egészségének megőrzéséhez van szükség, a tanulmány feltárta a túlzott mennyiség fogyasztásának eddig ismeretlen kockázatát.
A Nature Medicine folyóiratban közzétett kutatás részeként a kutatócsoport 1162 olyan páciens éhgyomorral vett vérmintáit elemezte, akik szívbetegségek kivizsgálására érkeztek egy kardiológiai központba.
A kutatás eredményeképpen a vérminták egy részében olyan anyagot fedeztek fel, amely csak akkor keletkezik, ha a B3 feleslegben van – 4PY néven.
A 4PY magasabb keringési szintje nagyszabású klinikai vizsgálatokban szoros összefüggést mutatott a szívroham, a stroke és más káros kardiológiai események kialakulásával.
A kutatók preklinikai vizsgálatokban azt is kimutatták, hogy a 4PY közvetlenül érgyulladást vált ki, amely károsítja az ereket, és idővel érelmeszesedéshez vezethet.
A tanulmányt vezető Dr. Stanley Hazen, az amerikai Cleveland Clinic munkatársa elmondta: „Ezekben az eredményekben az az izgalmas, hogy ez az útvonal egy eddig fel nem ismert, mégis jelentős szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.
„Ráadásul mérni is tudjuk, ami azt jelenti, hogy lehetőség van a diagnosztikai tesztelésre. Ezek a felismerések megalapozzák az ezen útvonal hatásainak ellensúlyozására irányuló új megközelítések kidolgozását.„
A vizsgálat megállapította, hogy a résztvevők mintegy negyede túl sok B3-at kapott, és magas volt a 4PY szintje, ami a jelek szerint hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
„Az Egyesült Államok és több mint 50 nemzet évtizedek óta előírja a niacin dúsítását az olyan alapvető élelmiszerekben, mint a liszt, a gabonafélék és a zab, hogy megelőzzék a tápanyaghiánnyal összefüggő betegségeket” – mondta Dr. Hazen.
„A fő tanulság nem az, hogy a teljes niacin-bevitelünket ki kellene iktatnunk – ez nem reális megközelítés.
Dr. Hazen azt is megjegyezte, hogy a niacin különböző formáival készült, vény nélkül kapható étrend-kiegészítők szélesebb körű használata is népszerűvé vált a feltételezett öregedésgátló célok miatt.
Hozzátette, hogy a betegeknek konzultálniuk kell orvosukkal, mielőtt vény nélkül kapható étrend-kiegészítőket szednének, és a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendre kell összpontosítaniuk, miközben kerülniük kell a túlzott szénhidrátbevitelt.
Az új eredmények azt is megmagyarázhatják, hogy a B3-at miért nem használják már a koleszterinszint csökkentésére.
Ez volt az egyik első olyan kezelés, amelyet az LDL vagy „rossz” koleszterinszint csökkentésére írtak fel.
A B3 azonban végül kevésbé bizonyult hatékonynak, mint más koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, és korábbi kutatások szerint más negatív hatásokkal és magasabb halálozási aránnyal járt együtt.
„A niacin hatása mindig is egyfajta paradoxon volt – mondta Dr. Hazen.
„Annak ellenére, hogy a niacin csökkenti a koleszterinszintet, a klinikai előnyök mindig kisebbek voltak, mint az LDL-csökkentés mértéke alapján várták. Ez vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy a túlzott niacin-mennyiség olyan nem egyértelmű káros hatásokat okozott, amelyek részben ellensúlyozták az LDL-csökkentés előnyeit. Úgy véljük, hogy eredményeink segítenek megmagyarázni ezt a paradoxont. Ez jól illusztrálja, hogy miért olyan kritikus a fennmaradó kardiovaszkuláris kockázat vizsgálata; sokkal többet tudunk meg, mint amit meg akarunk találni”.
Dr. Hazen hozzátette: „Az átlagembernek kerülnie kellene a niacin-kiegészítőket most, hogy okunk van feltételezni, hogy a túl sok niacin szedése potenciálisan a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott kockázatához vezethet”.
