2024. február 21. szerda. 22:04
Egy 2100 éves, Spanyolország északkeleti részéből származó, kéz alakú amulettbe vésett felirat a jelek szerint a baszk nyelvvel rokon és egy több mint 5000 évvel ezelőtt Európában beszélt, ősi nyelv ritka példája lehet.
Az Antiquity című folyóiratban közzétett új tanulmányukban a kutatók kimutatták, hogy a felirat a legrégebbi és leghosszabb, amelyet valaha vaskón nyelven találtak, amely a mai baszkot is magában foglaló nyelvcsoport. Eddig az egyetlen ismert ősi vaskon nyelvű szövegek főként a régióból származó érmékre írt néhány szóból álltak – közölték a kutatók.
A régészek 2021-ben tárták fel az amulettet a spanyolországi Navarra régióban található Irulegi vaskori lelőhelyen. A latin ábécét használó felirat első szava a „sorioneku” vagy „sorioneke” – hasonlóan a mai baszk „zorioneko” szóhoz, amely „jó szerencsét” jelent. E hasonlóság miatt a kutatók úgy vélik, hogy a szavak jelentése azonos, és hogy az amulett egy épület előtt lóghatott, mint szerencsehozó talizmán.
„A kéznek rituális funkciója lehetett, akár a szerencse vonzására, akár egy bennszülött istennek vagy szerencseistennőnek való felajánlásként” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Mattin Aiestaran, a bilbaói Baszkföldi Egyetem régésze egy nyilatkozatban.
Bár a feliratnak csak az első szavát sikerült megfejteni, a kutatók legalább öt szót azonosítottak, amelyeket 18 karakterrel írtak a kéz „tenyerére”.
A régészeti leletek arra utalnak, hogy Irulegi települése az i. e. első évezredtől az i. e. első századig létezett, amikor valószínűleg felgyújtották a rómaiak rivális frakciói közötti, i. e. 80 és 72 közötti szertoriai háború során, amely akkoriban az Ibériai-félsziget nagy részét uralta – közölték a kutatók. A latin betűk használata azt mutatja, hogy a rómaiak jelen voltak a területen, amikor az amulett készült.
A baszk az egyetlen fennmaradt vaskón nyelv. Eredete tisztázatlan, de a nyelvészek szerint az Ibériai-félsziget északkeleti részén beszélt ősi vaskón nyelvekből származik.
A legtöbb modern európai nyelv – köztük a germán, kelta, latin és szláv gyökerűek – az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, amely az eurázsiai sztyeppéről 5000 és 10 000 évvel ezelőtt érkezett indoeurópai népek nyelveiből származik. Ennek eredményeképpen szavakban és nyelvtanban is vannak hasonlóságaik, még ha látszólag nagyon különbözőek is.
A nyelvészek azonban a modern baszk nyelvet izolált nyelvnek tekintik, mivel nem hasonlít más beszélt nyelvekre. Hasonlít azonban a mára kihalt aquitániai nyelvhez, amelyet Északkelet-Spanyolországban és Délnyugat-Franciaországban beszéltek a rómaiak odaérkezése előtt.
Az amulettet egy északkelet-spanyolországi falu romjai között találták, amelyet az őslakosok laktak, amíg a Kr. e. első században a rivális római csoportok közötti konfliktus során fel nem gyújtották.
A vaskóni szubsztrátum hipotézisnek nevezett elképzelés szerint a vaskóni nyelvek befolyásolták a helyneveket szerte Nyugat-Európában, és néhány vaskón szó több nyugat-európai nyelvben is megtalálható. Egyes nyelvészek szerint ez bizonyíték lehet arra, hogy a vaskón nyelvek már az indoeurópaiak megjelenése előtt is elterjedtek voltak.
„Véleményem szerint túlságosan kevés figyelmet fordítanak a baszk nyelvre és kultúrára, tekintve, hogy ez egy kaput jelent Európa múltjába” – írta a kutató a Live Science-nek küldött e-mailben.
