Egy nemzetközi kutatócsoport most kifejlesztett egy eszközt, amellyel azonosítani lehet azokat, akiket leginkább veszélyeztet a munkahelyi kiégés.
A hivatalos neve Burnout Assessment Tool (BAT), és egy sor olyan kérdést tartalmaz, amelyek célja, hogy önbevalláson keresztül felmérje az adott személy munkahelyi mentális és fizikai állapotát.
Mivel nem hivatalos orvosi állapot, a kiégésnek nincs hivatalos diagnózisa. Ennek ellenére a munkahelyi kiégés negatívan hat ránk mentálisan és fizikailag, és gyakran más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A BAT 493 felnőttől gyűjtött adatok alapján kiszúrja a jeleket és felméri a kockázatokat, és hét ország egyikének országos átlagához viszonyítva kiszámítja bizonyos tünetek pontszámát. A kockázat azonosítása azt jelenti, hogy lépéseket lehet tenni a kiégés megelőzésére.
„Korábban nem rendelkeztünk elég részletes mérőeszközzel, amelyet a gyakorlatban és a kutatásban egyaránt használhatnánk, és amely azonosítaná a kiégés kockázatának kitett munkavállalókat” – mondja Leon De Beer pszichológus, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem (NTNU) munkatársa.
Az eszköz olyan területeket vizsgál, mint a munka–háztartás konfliktus, a munkaterhelés, a munkával való elégedettség és az érzelmi stressz. A kérdések között szerepelnek olyanok, amelyek a munkahelyi robotpilóta-érzésre, a szomorúságra – amelynek okát nem tudjuk – és a munka értékével kapcsolatos bizonytalanságérzetre vonatkoznak.
Mint a kutatók rámutatnak, a munkaadók érdeke, hogy csapataik teljes kapacitással működjenek.
„Ha nem foglalkoznak időben a munkavállalók kiégésének kockázatával, annak hosszú távú következményei lehetnek” – mondja De Beer.
De Beer és kollégái meg is jegyeztek néhány olyan tényezőt, amelyek növelik a kiégés kockázatát: többek között az irreálisan magas elvárások, a gyors intézményi változások és a lehetőségek hiánya is szerepet játszhat.
A kutatók szerint ez gyorsan kimerültséghez, mentális távolságtartáshoz és az érzelmek szabályozásának csökkent képességéhez vezethet. A jó hír az, hogy kezelhető – és minél korábban ismerik fel a kiégést, és kezdik meg a kezelést, annál jobb. A BAT mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak segítenie kell a kockázat felismerésében, és az egyéni, valamint az intézményi változások kezelésében.
„A kiégést egyéni kezeléssel kezelhetjük, de ez nem sokat ér, ha az emberek visszatérnek egy olyan munkahelyre, ahol túl magasak a követelmények és kevés az erőforrás” – mondja Marit Christensen pszichológus, az NTNU munkatársa.
„Ilyenkor nagy a valószínűsége annak, hogy a munkavállaló ismét megbetegszik.”
