Gyurcsányista „szakértő” az agyonveretésről

Varga Zoltán pszichológus Ceausescuhoz hasonlította Orbán Viktort, aki milliók fölött volt élet-halál ura, s nevéhez nem kevés honfitársa életének kioltása köthető. Varga továbbá a bolondokkal is egy lapon emlegette a magyar kormányfőt. Azt nem tudom, hogy a Klubrádió miért ezt a szerencsétlen pszichológust szólaltatta meg, aki kis túlzással már a hamut is mamunak mondja. Nem annyira kora, inkább elmeállapota miatt fűződik hozzá a minősítés, lévén nehezére esik értelmesen beszélni.

Alapvetően kétségbe lehet vonni Vargának a szakértőhöz méltatlan, a fennálló rendszerrel való tárgyilagos viszonyulását. Korábban ugyanis Surányi György, Simor András balliberális jegybankelnökök és Gyurcsány Ferenc tanácsadója volt.

Emlékezhetünk, Surányi adta el hazánk aranyát akkor, amikor a régió országainak jegybankjai átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeztek, mint Magyarország. 1990-ben 43,5 tonnát adott el. Surányi az azóta eltelt húsz év alatt számtalanszor védelmébe vette korábbi döntését, és továbbra is úgy gondolja, hogy az arany nem jó befektetés. Ennek némileg ellentmond a tény, hogy az általa eladott 43,5 tonna (nagyjából 1,4 millió uncia) arany akkori árfolyamon mintegy félmilliárd dollárt ért, a mai, 1800 dollár/uncia árfolyamon viszont már két és fél milliárd dollárt érne. Azaz nagyjából az ötszörösét.

Simorral éppúgy nem járt jól Magyarország. Talán éppen azért, mert olyan tanácsadója volt, mint Varga Zoltán. Általa az államadósság emelkedett a magasba.

Hogy Gyurcsánynak milyen tanácsot adhatott, azt láttuk a Böszme politikájából. A 2006-os tömegbelövetésről, a későbbi kíméletlen megszorításokból, illetve abból, hogy 2010-ben úgy elzavarták a kormányrúdtól, hogy nem győzte szedni a lábát.

És akkor jön a Klubrádió és előhúzza az almáriumból ezt a Vargát, aki nyilatkozatában gond nélkül összekeverte Lázár Jánost a Kádár-rendszer egyik miniszterelnökével, Lázár Györggyel.

Orbánról így beszél: „Szerencsétlen sorsú embernek tartom. Mert amit csinál és még csinálni is fog, annak az ő életében is lesz vége, nem lesz mindig ebben a pozícióban és visszanézni egy ilyen múltra, egy ilyen környezetre, amit teremtett…”

Hogy milyen környezetre gondol Varga, azt látjuk Gyurcsány nyilatkozataiból. Talán ő is – ahogy Gyurcsány – arra lenne büszke, ha háborúban állnánk Ukrajnával, ha beengednénk az iskolába, az óvodákba a gender-propaganda hirdetőit. Hosszú távon a pusztulásba, a romlásba kormányozva az országot. Az illegális migráció hasonló célú megengedéséről nem is beszélve.

A pszichológus ezután visszanyúlt a legszebb kilencvenes évekbeli balliberális témákhoz, és burkoltan a vidéki származással hozta összefüggésbe a kormányfő tetteinek értelmezését:

„Azért szerencsétlen sorsú ember, mert ő betört ebbe a körbe, róla ír a New York Times, anyuka mit szólhat otthon, hogy a fiam a New York Timesban szerepel, és még a Stern is ír róla” – fejtegette zavarosan Varga.

Hozzátette, „Ez az ember már nincs a reális világban.” Magyarán – finoman, vagy kevésbé finoman – lebolondozta Orbánt. És az a normális szerinte, aki a haza pusztulását akarja. De olyan dehonesztáló megjegyzéseket is tett a pszichológus, minthogy: „Mi lesz majd akkor, ha majd egy bottal a kezében totyog hetvenévesen? Menjünk oda, mondják és verjük agyon. (…) emögött meghúzódik egy gyomorszorító félelem”.

Ezt a képtelen állítást – Orbán nép általi megveretését – már kommentálni se lehet. Illetve, ha kommentálnám, az nem tűrné a nyomdafestéket.

Ceausescut pedig úgy hasonlította Orbánhoz, mintha a magyar kormányfő egy megalomán, emberek fölött hatalomvágyból öncélúan uralkodó gonosztevő lenne, aki még az emberéletekkel is képes játszani. Varga ezt mondta: „hátborzasztó halála volt ennek az embernek, tegnap még igazán ura volt 20 millió embernek. […] Azt mondták neki, hogy most halálra ítélünk, de nem is hitte el, abszurdum volt a számára”.

Értelmezzük reálisan az elmondottakat. A balliberális oldal annyira kilátástalannak ítéli meg a helyzetét, annyira lehetetlennek tartják, hogy valaha is átveszi Gyurcsány a hatalmat, hogy a magyarok többsége úgy szavaz rá, ahogy teszi négy ciklus óta Orbán Viktorra. Ezért vagdalkozik, durváskodik, méltatlan embereket szólaltat meg, hogy méltatlan minősítésekkel sárba próbálják húzni Orbán Viktort. Úgy beállítva, mint aki méltatlan az emberek bizalmára.

Nem a Vargák és a Gyurcsányok fogják megváltoztatni millió magyar szilárd véleményét.

A szerző újságíró

Elolvasom a cikket