MH/MTI
2024. február 23. péntek. 21:34
Horváth Levente, a magyar Eurázsia Központ vezetője kijelentette: Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezése az átalakuló világrend egyik modelljévé válhat.
A Magyar Nemzeti Bank – a világban érvényesülő nyugati dominancia gyengülését felismerve – helyesen kezdeményezte a 2019 óta évenként megrendezett Eurázsia Fórum, majd 2021-ben az Eurázsia Központ létrehozását – mondta. Kiemelte, hogy a magyar kormány jól döntött a keleti nyitás politikájának folytatása mellett, mivel időközben kiderült, hogy Kína is a kapcsolatépítésre, és nem a bezárkózásra építi külpolitikáját.
Liu Kang, a Hszinhua Intézet elnöke szerint Kína úgy segíti a világ globális fejlődését, hogy közben figyelembe veszi a megsegített országok szociokulturális sajátosságait. A stratégiai-diplomáciai kutatásokkal és szakpolitika kidolgozásával foglalkozó Hszinhua Intézet további 15 kínai és külföldi tudásközpont bevonásával 2019-ben dolgozta ki az „Övezet és Út” tanulmányi és kutatási hálózatot, amely 130 kutató részvételével működik.
Kong Hsziang, a Hszinhua Intézet kutatója kifejtette: noha a kínai kormány által 2013-ban elindított Egy övezet, egy út elnevezésű globális fejlesztési kezdeményezés a világ több mint 150 országában van jelen befektetéseivel, az eddig megtett út csupán a kezdet; hiszen eddig elsősorban a fejlődő országok alapvető infrastrukturális beruházásaira, azaz utak, hidak és távközlési hálózatok fejlesztésére koncentrált.
Hszü Lingui kutató ezt azzal egészítette ki, hogy Hszi Csin Ping kínai elnök olyan hosszú távú külföldi befektetésekre épít, amelyek a helyben élő emberek fejlesztési igényeire alapozva alakítja ki a kölcsönös előnyökkel járó együttműködést.
Salát Gergely Kína-szakértő a Magyar Külügyi Intézet konnektivitás-kutatócsoportjának képviseletében arról beszélt: Magyarország jól tette, hogy az ellenséges nyugati közbeszédtől függetlenül az Európai Unió tagállamai közül elsőként csatlakozott az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, hiszen a fejlődése érdekében minden irányba nyitnia kell.
Moldicz Csaba, a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi kapcsolatok iskolájának vezetője hangsúlyozta: a magyar gazdaságpolitika nem egyoldalú, hiszen a kínai tőkebefektetések aránya Magyarországon jelenleg csak 9 százalék a dél-koreai 17 százalékkal szemben.
Szerinte felszínesek a bírálatok, amelyek korábban arról szóltak, miért nem jönnek a kínai befektetők; ma pedig már azt vitatják, miért engedi be az ország a kínai tőkét, például az akkumulátorgyártásba. Elismerte, hogy a létesülő kínai akkumulátorgyárak hozzáadott értéke csak 15 százalék, de emlékeztetett: a magyar Suzuki-gyár esetében ez az érték eleinte sokkal kevesebb volt, majd a sokszorosára növekedve igazolta a beruházás létjogosultságát.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikai elit a zöldideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az „irígy és rosszalló” nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
A kínai kutatók további hozzászólásaiból kiderült, hogy Kaposvár térségében kínai–magyar együttműködésben épül fel és a közeljövőben működőképes lesz egy naperőmű, valamint kiemelték a Belgrád-Budapest vasútvonal és a BYD Szegeden épülő elektromos autógyárának jelentőségét.
