A régészek 28 épületből álló település nyomaira bukkantak. A házak, középületek, pajták és kukoricaszárító kemencék, amelyeket szántóföldek és állattartó telepek vesznek körül hagyományosan egy kis települést alkottak.
Egy John Thomson által 1832-ben készített 19. század eleji térkép a területet Brunell településként nevezi meg, amely egy kis mezőgazdasági település volt a 17-18. században.
A Skye-i Bracadale plébánián található egy passzus, amely Brunell-t a következőképpen írja le: „A község fekete szarvasmarhát, juhokat és lovakat termel. A fekete szarvasmarha a fő termény… amelynek hozamából az emberek fizetik a bérleti díjat és látják el magukat a szükséges dolgokkal. Minden farmon van kis mennyiségű juh, de nincs olyan farm, amelyet kizárólag juhlegelőnek szántak volna.”
A 18. század végén a községben hanyatlás következett be, mivel a gazdaságok a juhlegeltetés céljából összevonták a földeket, és csökkentették a munkaerőigényt, következésképpen a kisbérlőket kiszorították és magukra hagyták.
Az 1881. évi felmérés szerint a település mindössze két tető nélküli épületre és néhány mezőre zsugorodott, ami arra utal, hogy ekkorra a teljes lakosság elhagyta a települést.
