Alig van két és fél hónapja hivatalba az új globalista lengyel kormány, az ország olyan állapotba került, hogy szinte rá sem lehet ismerni. Egyszerre van jelen alkotmányos válság, a befektetők bizalmatlansága, az ukrán gabona behozatala miatti gazdatüntetések, a német kereskedőláncok erőszakos terjeszkedése miatti felháborodás, a brüsszeli nyomásgyakorlás az euró bevezetésére, amely feszültséget okoz a pénzügyi szektorban, a kormányzati túlköltekezés gerjesztette rossz társadalmi közérzet, a korrupció ellenes ügynökség felszámolásának terve miatti tiltakozás, a lista korántsem teljes.
A legfrissebb fejlemény a lengyel társadalom lezüllesztésének folyamatában, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a kínai CATL bejelentette, hogy felhagy a délnyugat-lengyelországi jaworznói gyárának felépítésével. Az indoklás szerint a térségben nem biztonságos az áramellátás. A CATL egyébként Magyarországon 7,2 milliárd euró értékben épít akkumulátort gyártó üzemet. A CATL előtt már a processzorokat gyártó kaliforniai Intel Corporationis úgy döntött, hogy elhagyja Lengyelországot.
Mindez az anyagi veszteségeken túl, azt is jelenti, hogy a nagybefektetők bizalma kezd megrendülni Lengyelországban.
Ennek legfőbb oka a lengyel belpolitikai helyzet bizonytalansága, ami többek között az új balliberális kormány hatalomra kerülésével, és Varsónak az ukrajnai háborúhoz való viszonyával függ össze. Egy befektető sem szereti olyan országba vinni a pénzét, ahol a közbeszédet és a politikai narratívát a háborús retorikai uralja. Vagyis, Varsó az előzőknél is jobban támogatja Ukrajnát egy olyan konfliktusban, amelyet minden valószínűség szerint Kijev nem nyerhet meg.
Minthogy éppen az új lengyel kormány hivatalba lépésének idejére esik az a feltételezés is, hogy a NATO belekeveredhet a háborúba, Lengyelország pedig így közvetlenül érintetté válik a konfliktusban. A lengyeleknek majdnem 60 százaléka fél ettől a lehetőségtől. Mindenesetre a befektetői hangulatnak nem tesz jót, hogy Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette: Lengyelországnak sürgősen fel kell készülnie az Oroszországgal szembeni háborús veszélyre.
Az egyik nagy amerikai hitelminősítő már figyelmeztetést is kiadott. amely szerint a lengyel társadalomban lévő feszültségek veszélyeztetik a kormány hatékonyságát. A Fitch Ratings e hónap elején publikált jelentése rámutat: Donald Tusk miniszterelnöknek hivatalába lépése óta egyre több a konfliktusa a választások után leköszönt nemzeti, konzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párttal. Az amerikai hitelminősítő ugyan előzőleg már számolt a kormányváltás okozta feszültségekkel, de az ilyenkor szokásos nézeteltérések helyett a leköszönő kormány és az újonnan hatalomra került koalíció között heves konfrontáció alakult ki.
A bizonytalanságot csak fokozza, hogy már felmerült egy előrehozott választás lehetősége is. Ami viszont már közvetlenül érinti a lengyel pénzügyi helyzetet, hogy az új kormány lépéseket tett a Lengyel Nemzeti Bank elnökének elmozdítására. Ehhez kapcsolódó hír, hogy a jobboldali köztársasági elnök, Andzes Duda az alkotmánybíróság elé akarja vinni az ország költségvetését, mert aggályai vannak a büdzsével kapcsolatban.
A lengyel társadalomra komoly fenyegetést jelent, hogy a Donald Tusk vezette kabinet gyakorlatilag önkényes, minden jogi normát áthágva látott neki a brutális tisztogatáshoz. Parlamenti képviselőket tartóztattak le, annak ellenére, hogy az ellenük hozott bírósági ítéletet a köztársasági elnök megsemmisítette. A közmédiát egyszerűen jogellenesen „lefejezték”. Ez nem csak jogi, hanem egyben politikai ügy is, mert a lengyel sajtó nagy részét német befektetők felvásárolták, ezeken a felületeken a most már ellenzéki PiS párt semmilyen formában nem jelenhet meg. A közmédia úgy szintén bojkottálja a PiS-t. A közmédia ellen az volt a vád, hogy a PiS pártpolitikai céljait szolgálta, amíg a párt hatalmon volt. Kérdés azonban, ha ez valóban így volt, akkor miért hívták Donald Tuskot legalább egy tucatszor interjúra, stúdióbeszélgetésre, amit korábban a mostani miniszterelnök minden esetben visszautasított.
Feszült a helyzet a lengyel-ukrán határon is, mert a helyi gazdák tiltakoznak az olcsó és gyenge minőségű ukrán mezőgazdasági termékeknek az országba való bevitele ellen. Tusk nem tagadta meg önmagát, ahelyett, hogy a lengyel érdekeket védené, a gazdák tüntetésének az erőszakos leverésére készül. Kijelentette: a határ helyzetet kezelni kell, hogy megállítsák azokat, akik „kihasználják a gazdák tiltakozását ”, és akik Vlagyimir Putyin támogatásával „az orosz propagandát szolgálják és lejáratják a lengyel államot”.
A hivatalos lengyel állásfoglalás szerint, a gazdák tiltakozásának egyes elemeit orosz ügynökök befolyásolhatják. Mint a kommunizmusban, nem a rossz kormányzati döntések miatt van tiltakozás, hanem az ellenséges ügynökök miatt. Majd megkezdődött a gazdák elleni gyűlölet kampány, ahogy ez lenni szokott egy balliberális kormány uralma alatt.
Most már ott tartunk, hogy a lengyel társadalom minden szegmensére kiterjedt a feszültség. Tusk vissza akarja szorítani a katolikus egyház társadalmi befolyását, ezért az iskolákban a hittanórák számának csökkentésére készül. Ezzel párhuzamosan folyik a genderideológia erőszakos terjesztése és elfogadtatása. Tusk lemondott a második világháborús német kártérítés követeléséről, amelyet az előző kormány vetett fel.
Hosszan lehetne még sorolni azokat az intézkedéseket és szándékokat, amelyek újabb és újabb frontot nyitnak meg a lengyel társadalomban. A kérdés az, hogy ezeknek a gócoknak az együttes hatása mikor éri el a robbanáspontot.
Nehéz jósolni, de valószínűnek látszik, hogy akkor következik be a katolikus országban a társadalmi robbanás, amikor az EU követelésére Lengyelország nagyszámú illegális muszlim migránst lesz kénytelen befogadni.
