Ez az uralkodó, aki nem tért vissza a nyolcadik keresztes hadjáratból, és Tunéziában halt meg, halálának körülményeit tisztázatlanul hagyta, ami vitát váltott ki a tudósok között. A konzervált szövetek új elemzései azonban baktériumfelesleg jelenlétét mutatták ki, amely összefüggésbe hozható a vérmérgezés kialakulásával.
Politikai és kulturális tevékenysége mellett IX. Lajos a híres Sorbonne-i Egyetemként elhíresült teológiai főiskola társalapítójaként és két keresztes hadjárat szervezőjeként is ismert volt. Az első hadjárat a fogságba eséséhez vezetett, a második, a nyolcadik keresztes hadjárat pedig nagy jelentőségű volt a király számára, aki 1270-ben Tuniszban halt meg.
Egy korábbi, 2019-es tanulmány szerint IX. Lajos skorbutban szenvedett, amelyet valószínűleg egy bakteriális fertőzés bonyolított, és ez volt halálának feltételezett oka – számolt be a Microbial Pathogenesis.
Egy nemrégiben készült tanulmány lehetővé tette a paleopatológusok számára, hogy megvizsgálják a király bebalzsamozott szerveit, amelyeket a versailles-i székesegyházban tároltak. A szövetek elemzése kimutatta a Capnocytophaga sputigena baktérium jelenlétét, amely normális esetben az emberi szájüregben van jelen, de IX. Lajos szöveteiben nagy mennyiségben találták meg. A tudósok szerint ez a baktérium okozhatta a halálát, mivel szeptikémiát okozott.
A Capnocytophaga sputigena baktérium arról ismert, hogy kapcsolatban áll a szájüregi fertőzésekkel, különösen az immunhiányos embereknél.
