Jobb megérteni egy keveset, mint félreérteni sokat – vallja Anatole France. Ha hiszünk a francia Nobel-díjas írónak, és semmi okunk kételkedni benne, akkor Gyurcsány Ferenc és emberei napjainkban – különösen a bíróság által már testi sértésben is bűnösnek mondott Varju László – egész politikusi pályafutásukat is félreértésben élik le. Számukra az, amit az igazságszolgáltatás intézményei mondanak, az félreértés, és az a tuti, ahogy a helyzetet ők értelmezik. Tetszik ezt érteni?
Emlékeznek, a tavalyi választások előtt az Alaptörvénnyel mit terveztek csinálni. Ötven százalék plusz egy mandátumos győzelem estén is fel akarták függeszteni, mondván, forradalmi helyzetben felfüggeszthető a jogállamiság. Természetesen nem jutottak el az ötven százalék közelébe sem, de napjaink bírósági és más történései azt mutatják meg, hogy Gyurcsány és Varju úgy tekint a bíróságra, mintha a kutya szájából szedték volna ki őket, s nem úgy, mintha az igazságszolgáltatás független, csak a jogszabálynak alárendelt intézményei lennének.
A hírfogyasztó olvasónak nyilván a szemei előtt fut, amikor Varju László, aki országgyűlési képviselőként úgy igyekszik tárgyalni az MTVA székházában, illetve elérni, hogy közleményüket beolvassák, hogy egyszerűen belerohan a biztonsági őrök karjába, s erőszakkal akarja magát átverekedni rajtuk. Közben – érdekes módon – mindvégig telefonon rögzíti a történteket, hogy a megfelelő időben majd a videófelvétel arra szolgáljon bizonyítékul, hogy a munkájukat végző biztonsági őrök erőszakosan léptek föl egy békés, tárgyalni óhajtó országgyűlési képviselővel szemben.
A fagyi azonban alaposan visszanyalt, mert a bíróság éppen az ellenkezőjét állapította meg, mint amit Varju szeretett volna elérni. Kiderült ugyanis, hogy a fellépése a baloldal egyértelmű provokációja volt. Láttuk a videókon, hogy Varju nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának, majd a földre feküdt, az egyik őr lábát elkapta és kihúzta. Az őr elesett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Nem meglepő módon a minapi tárgyaláson bűnösnek nyilvánították Varjut testi sértés bűntettében, ami ellen az elítélt fellebbezett. Erre azért volt joga, mert ez az ítélet eltért az elsőfokú bíróság által hozott ítélettől. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság többi döntését helybenhagyta. Ez azt jelenti, hogy a másodfokú testület elítélte Varjut garázdaság, a választás rendje elleni bűncselekmény és testi sértés miatt is. Szép, nem?
Csak emlékeztetőül, a galamblelkű Varju a másik ügyben sem ismerte el bűnösségét. A választás rendje ellen akkor vétett, amikor 2018-ban egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlésiképviselő-jelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt egy kávézóban találkozott egy függetlenként induló jelölttel. Varju – a választáson való nyerési esélyeinek növelésére – anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy lépjen vissza a képviselő-jelöltségtől a javára. A férfi az ajánlatot elutasította.
Természetesen Varjú egyik ügyben sem tudott felhozni önmaga védelmében semmi érdemi érvet, csak szajkózta a politikai mantrát, miszerint ő csak azért került bíróság elé, mert a kormánypárti többségnek nem tetszik az ő politikai véleménye, és ez egy megfélemlítési folyamat része.
Nyilván érzi a kedves olvasó, hogy a dolog bicskanyitogató. Kísértetiesen hasonlít Fekete-Győr András minapi bírósági szerepléséhez.
A legnagyobb félreértő, Gyurcsány Ferenc így kommentálta a történteket. „Becstelen, tisztességtelen ítéletben büntette meg a bíróság Varju Lacit. Lacinak az a bűne, hogy nem engedte megveretni magát a TV-székházban.” Nincs itt másról szó, mint a köztörvényes bűnök tagadásáról és a rendszer, a kormány, Orbán Viktor elleni hergelésről. Rossz társadalmi hangulat szításáról. Ami még társul a legaljasabb megfogalmazással, a bírák és ügyészek megfenyegetésével, amivel az ítélet kihirdetése előtt nyomást akart gyakorolni az igazságszolgáltatásra.
A kommunisták mindig félreértenek valamit. Például azt, hogy demokráciában csak a többség szavazatával lehet hatalomra kerülni, csalással nem. S ha valakit a bíróság elítél, akkor az elítéltnek távoznia kell a közéletből. Ha ezt nem teszi, akkor az egész ország levegőnek fogja nézni.
Ahogy négy ciklus óta a magyarok levegőnek nézik a gyurcsányista komcsikat is.
A szerző újságíró
