„Kísérleteink arra utalnak, hogy a METTL3 fehérje termelésének stimulálása lehet az egyik hatékony stratégia a hasnyálmirigy sejtek pusztulásától való megóvására és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának lassítására” – mondta Dario de Jesús, a Joslin Diabetes Kutatóközpont (USA) kutatója.
A kutatók olyan kísérletek részeként jutottak erre a következtetésre, amelyekben egerekben mesterségesen 1-es típusú cukorbetegséget idéztek elő, és megfigyelték, hogy a munka hogyan változtatja meg nemcsak a rágcsálók immunrendszerét, amelynek sejtjei elpusztítják az inzulintermelő szigetsejteket, hanem magát a hasnyálmirigyet is.
A múltban a tudósok szerint az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának első fázisaiban e szerv munkájában bekövetkező változásokat eddig valójában nem vizsgálták.
A kísérletek azt mutatták, hogy az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezető reakciók kiváltásában fontos szerepet játszanak a veleszületett sejtes immunitás működéséért felelős OAS1, OAS2, OAS3 és ADAR1 gének működési zavarai. Ezek a DNS-szakaszok felelősek a vírusok felismeréséért és a fertőzött sejteken belüli szaporodásuk elfojtásáért az összes RNS-molekula tömeges elpusztításával.
Mint a tudósok felfedezték, az 1-es típusú cukorbetegség hordozóinál ezek a gének túlműködnek, ami sok szigetsejt elhalásához vezet, és olyan gyulladásos reakciót vált ki, amely a betegség további fejlődését idézi elő.
Ezen DNS-helyek abnormálisan magas aktivitása viszont összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy az 1-es típusú cukorbetegség első fázisaiban a hasnyálmirigy sejtjeiben csökken a METTL3 fehérje koncentrációja, amely elnyomja ezeknek a géneknek a működését.
A tudósok tehát olyan génterápiát hoztak létre, amely növeli a METTL3 aktivitását az egerek hasnyálmirigysejtjeiben. Injekciói az egerek több mint 80 százalékát megvédték az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásától, ami reményt ad arra, hogy e fehérje termelésének serkentése az emberi hasnyálmirigysejtekben hasonló pozitív eredményekhez vezet – állapították meg a kutatók.
A WHO statisztikái szerint ma körülbelül 463 millió ember szenved 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben. Az első forma autoimmun betegségek következménye, míg a második formát a krónikusan magas vércukorszint okozza. A tudósok több évtizede kutatják az e betegségek kialakulásához hozzájáruló lehetséges kockázati tényezőket, valamint a kialakulásuk mechanizmusait és következményeit.
