Egy hetvenes éveiben járó nő kórházba került kivizsgálásra. Az elmúlt négy évben a családja furcsa dolgokat vett észre rajta. Hamar elfelejti, hogy miről beszélgettek, elveszíti a dolgait, a családtagokat lopással gyanúsítja. Nem emlékszik a saját programjaira, például az orvosi találkozókra. Képes eltévedni egy ismerős útvonalon. Összezavarodnak az emlékek.
Ezek az Alzheimer-kór tünetei, amely általában 65 év felett jelentkezik, és fokozatosan vezet a személyiség felbomlásához. A fejlett országok lakossága öregszik, ami azt jelenti, hogy egyre több ilyen beteg van. A 90 éves kor után ez minden ötödik embert érint. Az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher egyre nő.
A betegség gyógyíthatatlan, de vannak gyógyszerek, amelyek lassítják a betegség előrehaladását. Fontos a minél korábbi diagnózis felállítása, hogy késleltessük a demencia kialakulását. A probléma az, hogy néha sok év telik el az első tünetek megjelenéséig, és mire az illető segítséget kér, az agyban már túl sok idegsejt elhalt.
A memória és az intelligencia más okok miatt is elveszik: trauma, elégtelen agyi keringés, különböző kórképek, például a Levi-kórral járó demencia. Az Alzheimer-kór azonban az ilyen esetek akár 60 százalékát is kiteszi.
A tudósok időről időre azonosítják a demencia bizonyos biomarkereit. Mára világossá vált, hogy nincs egyetlen molekula, amely a patológiával összefüggésbe hozható. Több olyan jelet kell figyelembe venni, amelyek szűrésére lehetőség van. Ebben segít a proteomika – a szövetekben található fehérjék összességének tudománya.
A kínai Fudan Egyetem tudósai a brit biobank több mint 52 ezer ember vérplazmájában található 1463 fehérje adatait elemezték. A vizsgálatban résztvevők között nem volt demenciában szenvedő személy (2006-2010). A következő 14 év alatt 1417-en betegedtek meg.
A kórkép átlagosan 66 éves korban jelentkezett. Alzheimer-kórban 691 ember szenvedett.
A tudósok számos olyan fehérjét azonosítottak, amely bármilyen típusú demenciával és az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható. A patológia legjobb előrejelzői a GFAP, a NEFL, a GDF15, az LTBP2 voltak.
A GFAP, vagyis a gliofibrilláris savas fehérje például az agy gliasejtjeiben koncentrálódik, és szinte soha nem kerül az egészséges ember véráramába. Ha kimutatható, akkor valami baj van az idegrendszerrel. Kiderült, hogy magas koncentrációja a vérben több mint kétszeresére növeli a demencia kockázatát. A NEFL (vékony polipeptid neurofilament) fehérjével együtt még pontosabban jelzi a betegséget.
A biomarkerek önmagukban azonban nem elegendőek – jegyzik meg a tanulmány szerzői. A demencia multifaktoriális betegség, amelynek számos tünete van.
„Az Alzheimer-kór diagnosztizálásához az agy-gerincvelői folyadékot vizsgálják. Ami a vér biomarkereit illeti, még nincs megbízható módszer” – mondja Dr. Vladimir Zakharov, az I.M. Sechenov Első Moszkvai Állami Orvosi Egyetem Idegbetegségek és Idegsebészet Tanszékének professzora. A kognitív betegségeket sehol sem diagnosztizálják vérrel, bár elméletileg lehetséges – teszi hozzá.
Az Alzheimer-kór első tünete a fokozott feledékenység, amikor az ember ugyanazt mondja, megismétli a kérdést, megveszi a boltban azt, amit már megvett. Az érrendszeri demenciánál első sorban nehéz koncentrálni, jön a szellemi munka gyors kifáradása, köd a fejben.
„Minden egészen ártatlanul kezdődik” – jegyzi meg a professzor. Úgy tűnik, hogy az intelligencia megmarad, az ember önálló, dolgozik. Nem mindenki megy orvoshoz a feledékenység miatt. Közben a betegség előrehalad, az agy napról napra veszít idegsejteket.
Egy ponton a betegség szó szerint felhalmozódik, a személyiség a szemünk előtt bomlik fel, beáll a demencia. Ezért fordítanak mostanában nagyobb figyelmet az úgynevezett mérsékelt kognitív károsodásra.
„Ez egy köztes állapot a normális és a nyilvánvaló kóros állapot között, amikor már jelentkeznek az első tünetek, de az illető még megőrzi függetlenségét és önállóságát, nem szorul külső segítségre” – magyarázza az orvos.
Ebben a szakaszban az orvos még nem biztos a diagnózisban, a betegség különböző módon alakulhat ki. Azonban már kezelést igényel.
„A kórfolyamat előrehaladását lassítják például a melatonint és a memantint kombináló gyógyszerek. Ezek az agykárosodás egyetemes mechanizmusaira, például a neuroinflammációra hatnak” – mutat rá a szakember.
Ugyanakkor fontos az egészséges életmód, a rossz szokások elhagyása, a rendszeres szellemi és fizikai aktivitás fenntartása, mert a genetikai hajlam mellett a demencia hozzájárul a magas vérnyomáshoz, a magas koleszterinszinthez, a cukorbetegséghez. A kockázati tényezők között szerepelnek a traumák, az alacsony iskolai végzettség és szellemi aktivitás.
