Milyen régóta vannak jelen az ufók?

Hárommilliárd éves rétegsorból kerültek elő a titokzatos objektumok

Az 1980-as évekből származó cikkekben egyes szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a Klerksdrop-gömbök egy olyan magas rendű ismeretlen civilizáció tárgyi emlékei, amelyről semmit sem tudunk. Az egyik publikációt jegyző múzeumi kurátor még ennél is tovább ment, amikor azt állította, hogy a rezgésmentes vitrinben elhelyezett gömbök minden külső ráhatás nélkül időnként forogni szoktak.

A rejtélyt még tovább árnyalta, hogy a Klerksdorp-gömbök olyan prekambriumi eredetű kőzetrétegekből kerültek elő, amelyek a geológiai kormeghatározás szerint mintegy 3 milliárd évesek. A titokzatos gömbökkel kapcsolatos egyes állítások – melyek szerint ezek egy idegen űrhajó maradványai lehetnek – 2006-ban felkeltették Bruce Cairncross geológus figyelmét is.

Cairncross a konteós-elméletekkel szemben racionális magyarázatot kínált a gömbök eredetére, amelyeket a Dominion Group nevű geológiai formációban találtak Dél-Afrikában. A prekambriumi konglomerátumos üledékre vulkáni lávarétegek rakódtak, amelyek a nyomás és a hő hatására pirofillitté váltak, és ebben a rétegsorban bukkantak rá a Klerksdorp-gömbökre is. Az ezekhez hasonló gömböket konkrécióknak nevezik a geológiai szakirodalomban. A konkréciók gömb, ellipszis vagy lapított alakú formációk, amelyek a befogadó kőzet különböző ásványaiból képződnek, és meglehetősen gyakoriak. Bruce Cairncross szerint a Klerksdorp-gömbök is ilyen konkréciók, nem pedig földönkívüli eredetű tárgyak.

Vannak, akik nem hisznek a geológusoknak

A geológus úgy véli, hogy a szabályosnak látszó gömbforma arra vezethető vissza, hogy ezek a képződmények egy vasban, kalciumban és más elemekben gazdag oldatban alakulnak ki egy ásványszem körül, amelyre koncentrikusan rakódnak rá. „Mivel a befogadó kőzet mindenütt egyenletesen textúrált, a konkréció növekedése minden irányban korlátlanul megy végbe, 360 fokos, háromdimenziós gömbként” – írja Cairncross, hozzátéve, hogy ha a folyadék mozog, vagy az azt körülvevő kőzet nem minden irányban azonos állagú, a forma torzulhat.

A félgömbök közötti szabályos vonalakat a befogadó kőzet lenyomatai okozzák, ami hosszú-hosszú idő alatt rétegesen épült fel, így a réteges hatás is megmaradt – véli Bruce Cairncross. Azt a rejtélyt, hogy a gömb állítólag miért forgott „magától”, amit a Klerksdorp Múzeum – amelyről a gömböket elnevezték – kurátora fejtette ki, Bruce Cairncross csupán képzelgésnek véli. „Néhány évvel ezelőtt visszatettem a gömböt az eredeti helyére, egy üvegpolcra. Egy csoport újságíró próbált meg szenzációt csinálni ebből a látogatásuk során, amikor a gömb valóban mozogni kezdett – magyarázza R. Marx, a Klerksdorp Múzeum igazgatója.

Elolvasom a cikket